Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

leírás során megemlékezünk — ezek: 1. a munkácsi és szenimiktósi, 2. az ilosvai, 3. a komlósi, 4. a bilkei, 5. a lónyai. Ami ezeken kívül marad, azt a nemes családok, — kiknek hijján a megye sohasem volt — szétszórtan birtokolják. Ezek közül leginkább virul a legősibb és a legvirágzóbb perényi báró Perényi nemzetség. Hozzá kell venni a többi nemes családot: a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay, a csebi Pogány, az ilosvai Ilosvay, a gúti Gúthy, a bégányi Bégányi, a ludányi Bay, a bölcsei Buday, a csornai Kalydy, az ilosvai Bornemissza, a pankotai Jósa, a gecsényi Gecsényi, a bilkei Gorzó, a bilkei Lipcsey, a miszticei Zeykóczy családokat. Nem említjük a régebbi és újabb nemeseket, akik érdemei ismeretlenek előttünk. 6. § A megyei igazgatás. A tisztviselők választásának módja. A közgyűlések hatásköre. A törvényszék. A főispánok nem ismeretesek. Az alispánok. A megye címere A megye igazgatásának módja és formája a hazai törvények előírásai szerint alakult, ha némely megyei jogszabálytól eltekintünk. Ezek is a köztörvények sérelme nélkül a nemesség egyetértésével jöttek létre és léptek életbe. A megye élen álló tisztségek háromévenkénti megújítása — amint erről az általános törvény is rendelkezik — szokásban van, hacsak nem akadnak olyanok, akiknek az igazgatásban megkívánt hozzáértésük, vagy buzgalmuk a tisztújítást szükségtelenné teszi. Ennek során a megyében a nemességből a jelöltek sorába a legkiválóbbakat veszik fel, akiket aztán mindig a jobbaknak nem megvesztegetett szavazatai, hanem az erre kijelölt küldöttség által lelkiismeretesen összegyűjtött szavazatok legnagyobb száma juttatják az őket megillető tisztségbe, amelynek vitelére mi is régi szokás szerint az ország javára kívánunk örökös jó kimenetelt. A gyűléseket — amint általában egész Magyarországon — megállapított időközökben, meghatározott napokon és helyeken tartják. Ezeket a megye főispánjával egyetértésben az alispán oly módon hirdeti ki, hogy minden egyes járás számára kiküldött levéllel az egész nemességet, — elsősorban mégis azokat, akik a közügyek gondozásában részt vesznek —, meghívja. De nemcsak a megállapított időközökben tartanak közgyűlést. E tekintetben, ha a szükség úgy kívánja, ha sok különböző ügy merül fel, nem ragaszkodnak sem a közgyűlések számához, sem az idejéhez. Ezek közül egyeseket általános, másokat részgyűlésnek neveznek. Ezeket kisebb jelentőségű ügyek megvitatására és tárgyalására tűznek ki, amazokra akkor