Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István
kényszerülnek, mikor tisztújításról, vagy a nemesség mozgósításáról — amit felkelésnek hívnak —, az adó kivetéséről, a katonaság téli és nyári elszállásolásáról vagy egyéb, mindenkit érintő ügyről tanácskoznak. Ezeken hirdetik ki az érkezett királyi parancsokat is, itt szoktak, amennyiben kell vagy lehet az egész nemesség nyilvános egyetértésével határozni a tiszteletadás legünnepélyesebb formáiról. A kétféle megyei gyűlésen kívül van még egy harmadik fajta is, amelyet törvényszéknek, vagy a latin neve összevonásával sedrianak szoktak nevezni. Ezeken az üléseken szabják ki a vétkesekre a büntetéseket és szolgáltatnak igazságot mindennemű peres ügyben. 15 A megyegyűléseket Beregszász mezővárosban, — ahol az e célra épült megyeháza áll — tartják. Itt van a szépen renbentartott levéltár és tudjuk, hogy azt nagy gonddal, derekasan óvják. 16 Méltó lenne a főispánok nevét kiásnunk a méltatlan feledésből a legrégibb időktől fogva, — és azokat valamiféle táblára vésnünk, de mivel senki sincs, aki a legelső emberek avult neveit ki akarta, vagy tudta volna a levéltárakból bányászni. Ezt a munkát, úgyis mint a nemzet dicsőségének öregbítésére méltót, úgyis mint az utókor előtt is sok hasznot hozót, mi elmellőztük. Legyen elég mellékesen megjegyezni, hogy ezt a legelőkelőbb családok tagjaira ruházott méltóságot egy évszázadnál rövidebb idő óta VI. Károly király és császár kegyessége a híres és igen ősi a Schönborn grófi nemzetségnek adományozta, és a főispáni méltóság örökös jogon még napjainkban is a haditettei és hivatala által híressé lett grófi nemzetséget illeti. De mivel a grófi család Bécsben lakik, a megye igazgatását a kegyes uralkodó legfelsőbb jogánál fogva mindig arra ruházza, aki az uralkodó iránti hűségben leginkább kipróbált és a kormányzás ügyeiben is járatos. Hosszú időre visszatekintve többen is voltak, akik e hivatalban kitűntek, például báró Vécsey Miklós, gróf Fáy Ágoston, vagy mostanság lónyai Lónyay Gábor, Ungvár megye főispánja, aki a helyi ügyekben igen nagy hozzáértéssel igazgatja a megyét. A megye címerében makk, szőlővessző, hal és medve látható, amelyek az ezekbeni bővelkedést jelképezik. Ugyanezeket a jelképeket lehet találni a megye ezüst pecsétnyomóján is. A másik régi pecsétnyomón, amely Rákóczi Ferenc korában, jelesül 1657-ben vésettnek bizonyul, a felső részén, amennyire olvasható, az alábbi felirat áll: „Felsővadászi Rákóczi Ferenc. Csináltatta 1657-ben." Az ezüst ládán, amelyben a pecsétnyomót zárva tartják ez van: „Nagyságos keresztszegi Csáky Zsigmond gróf úr, nemes Bereg vármegye főispánja és Kalydy Zsigmond ugyané vármegyének rendszerinti alispánja csináltatta 1726-ban, megújítva 1790-ben". „Száműzött voltam Budán, a Szent Korona Bécsben. Azt az ország s engem a megye egy napon kapott vissza."
