Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

prédikátoroké lett és azok bírták, míg a szepesi kamara intézkedése nyomán az általuk birtokolt jövedelemtől elestek. Magukat a vízen túl, a kis utcában, az elhagyott Ferenc rendi kolostorban húzták meg, ahol a szepesi kamara kifejezett beleegyezése és jóváhagyása nélkül imaházat, iskolákat és a lelkipásztorok számára lakóházat építettek, s ahol királyi hozzájárulás és engedély nélkül, minden igazság ellenére laknak. A katolikus paróchusnak, mint törvényes lelkipásztornak fentebb említett fizetésével egyenlő jövedelmet, a hosszú gyakorlat által megerősítve, földesúrként a szepesi kamara ezeknek a lelkipásztoroknak is megadta. 6. § A paróchia tartozékai, mentessége. A püspök paróchiáfa. A paróchiához jog szerint ezek tartoznak: 1. A Pap utca, a határ felől a városon keresztül folyó Vérke jobb partján épült, régi kegyes keresztyének alapítványa, amelynek lakói a szőlőkben robotot teljesítenek és cenzust fizetnek. Ehhez közel fekszik 2. Újváros utca, amelynek a földesúri levéltárban található régi 1645, 1680, 1690, 1699 és 1704. évi urbáriumok szerint — fele a paróchusé. 3. Ezt a malmot az 1726-ban megejtett tanúkihallgatások bizonysága szerint Szentmiklóssy nevű r. kath. paróchus újjáépítette és helyreállította. A malomnak a jobbágyoktól szedett jövedelmének fele a szegényháznak jár, az urbárium szerint az Újváros lakói által kötelezően teljesíteni szokott szolgálat és robot fejében. 4. A paróchiához tartozik még egy telek a közeli Búcsú faluban, ahol leányegyház áll, amelyet Ötvös Sándorné Vitkay Krisztina özvegyasszony önként átengedett a beregszászi paróchiának tartozékaival együtt és Bereg megye joghatosága alá adott. E telek tartozéka a szántóföldeken kívül egy Jára nevű pusztatemplom, amelyet azért neveznek így, mert a folyóhoz közel, egy régen alapított kápolna most is fennálló romjai találhatók. Az adományokból származó hatalmas jövedelmek magyarázata az, hogy e paróchia egykori kiváltsága az ország 1545. : 25. tc. szerint az volt, hogy a többi paróchia közül kivéve, közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá volt helyezve, plébánosai előbb íőesperesek, utóbb püspökök voltak. 1564-ben Bódy csanádi püspök volt az egyik plébánosa, aki egyben Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben a főhelynöki tisztséget is viselte.