Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

Az ispotály. Alapítványa. Elidegenítése. Helyreállítása. Jövedelme. Igazgatása. Az ispotályt — amely Beregszászon az új paróchia szomszédságában, balfel ől, azaz az északi oldalon áll — ki és mikor alapította, egyáltalán nem tudjuk, de teljesen hihetőnek tűnik, hogy tartozékaival együtt valamikor ez is a paróchiális egyház, vagy az oltárosok része lehetett. Alapítványai a szegények és az élet fenntartására szolgáló javakat nélkülözők táplálására voltak rendelve, azzal a kikötéssel, hogy azok megállapított időben a szomszédos katolikus templomban az istenhez fohászkodjanak. Mikor a katolikus vallás elnyomatott, az alapítványokat elragadozták, Rákóczi György és menye, Zrínyi Ilona földesurasága idején a reformátusok elszedték a helyi prédikátorok, s a diákok javára fordították. De a szepesi kamara 1725. augusztus 11-i leirata és intézkedése nyomán az alapítók kegyes szándéka szerint a paróchia gondjára bízták. A fent említett Újváros utca kötelessége az is, hogy az ispotály szőleit műveljék. Azonkívül jövedelme még a fenntebb említett Szegi malom hasznának fele része, ebből tartják a koldusokat. A jövedelemről és a szegényház tőkéjéről a paróchus, a kurátora ad számot. 8- § A város világi épületei. A varmegyeháza. A földesúri kastély. A külső kép. A város egyházi épületeit láttuk, most a méltányosság azt kívánja, hogy megemlékezzünk a világi építményekről. Ezek között első helyen áll a vármegyeháza, ahol a megye gyűléseit tartják. Ezeket a közügyek intézésére megállapított időpontokra szokták kitűzni. Vele vetekszik a földesúri lak, egykor a paróchus háza, most az uradalmi tisztek lakóhelye. Egyébként az egész mezőváros az utcák felé csinos lakóházakkal van kiépítve, de földje annyira lágy és vizes, hogy már mérsékelt esőzés után is feneketlen mocsárrá változik. 9. § Halárának természete. A lakosok nyelve. Vallása. A város jogai. Az életmód. A kereskedés. Kelet felől a város mellett a Vérke folyik el, és a mezővárosi lakosok többféle hasznát veszik, elsősorban a malmok révén, ezeket a folyó hajtja. Kelet és dél felé kellemes, kövér, egyenes földű, bőséges gabonatermő síkság határolja. Aztán kelet felé szőlősdombok emelkednek, amelyek bőséges