Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

totta. De mikor a Thököly-féle sereg hűsége a megvesztegetés folytán meg­fogyatkozott, 1688. január 17-én kénytelen volt a megadást választani. Ez alkalommal a fejedelmi buzogány és az ércsisak, amelyekkel, mint az er­délyi fejedelemség jelvényeivel, a török Thökölyt felruházta, Carafa csá­szári vezér kezére jutott. Ilonát Rákóczi Ferenccel együtt Bécsbe vitték és Kolonics kardinális gyámsága alá helyezték. Az Orsolya rendi szüzeknél éldegélt 1692-ig, amikor a karlócai béke értelmében, az udvar sok tanako­dása után az országból és a bithiniai Nikodemiától körülbelül 2 mérföldre, a Virágok mezején álló kastélyban férjéhez való utazásra engedélyt ka­pott, amint Heistert a fogságból kiengedték. Itt élt körülbelül négy évig, Thököly e század harmadik évében, március 18-án, Ilonát, a hős lelkű asz­szonyt elveszítette. Holttestét Galatába vitték és a Jézus-társaság temp­lomában temették el. Felesége halála után Thököly mindjárt elhatározta, hogy csatlakozik II. Rákóczi Ferenchez, a magyarországi polgárháborút megnyitó mostoha fiá­hoz, de útrakészülőben súlyos betegségbe esett, miután a gyógyulásban való reménységét elveszítette, birtokait, ruháit, minden drága bútorát Rá­kóczi Ferencre hagyta és hányatott élete alatt is a katholikus embernek az Isten iránt minden odaadással tanúsított hivatását szerencsés kimúlás­sal bevégezte 1703-ban. Ilyen véget ért gróf Thököly Imre ez a harcias lelkű, minden vállalkozásra merész, de szerfelett nyughatatlan és becs­vágyó, az uralkodó iránt örökké ellenséges érzeletű, vakmerően veszede­lembe bocsátkozó, igen bátor és vakmerő férfiú; világos példával bizonyít­va, hogy az árulást a barbároknál is megvetik és elismerés nélkül éri utói a halál. 8- § II. Rákóczi Ferenc Lengyelországba menekült. Visszatért Magyarországra. El akarja a várat foglalni. Erősítést kap. Leszáll a síkságra. Megtámadja a németeket. Győz. Vári mezővárosba tér vissza. Lerontatja Borsóvá hídját. Párthíveivel tanácsot tart. Átkel a Tiszán. Felkelést támaszt. Munkácsot a császári katonaság győztesen visszavívja A bécsi udvarban, Itáliában néhány, Neustadtban, Csehországban pe­dig fogságban eltöltött öt év után II. Rákóczi Ferenc Lengyelországba menekül és Varsóban Bercsényi gróf személyében sorstársat szerzett, itt igen sokféle veszedelem között rejtőzködött 1703-ig. Ez év június hónap­ban a Lengyel- és Magyarországot elválasztó Beszkid hegy lábánál fekvő Klimec mezővárost elhagyva, Esze Tamás tarpai jobbágyának és a ma­gyarok megbízottjának, nemes Majos Tamásnak és Papp Mihálynak tár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom