Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)

kísérleteit. Kiáztatta a ievágott fejeket, sűrítőberendezés híján lapos tálak­ban, napon sűrítette le a leveket. Ezeket a leveket gondosan palackozva fel­hozta az Intézetbe. Analyzis alá véve az anyagot, sajnos, az eredmény ne­gatív volt, még qualitativ reakciót is alig kaptunk. De nem csoda, olyan ke­vés volt a kiinduló alap, s annyi manipuláción ment át. A Gyógynövénykí­sérleti Intézet kertjében több mákot ültetett, kb. fél holdnyi területet adott rendelkezésünkre az Intézet. Egyéb munkáink lázasan és eredményesen folytak ezalatt; Iris germanica analyzise, lavenderolaj kivonása, altheagyökér vizsgálata stb. Jánosnak két közleménye jelent meg a Gyógyszerésztudományi Értesítőben. De közben elhatároztuk, hogy nem várunk tovább. 1925. május 30-án, pünkösd szombatján megesküdtünk a Városmajori templomban. Anyagi helyzetünkre jellemző, hogy nem volt pénzünk fényképészre, s nincsen egy képünk sem erről a boldog napról. Egy bútorozott szobát vettünk ki a Mar­git körút mellett, konyhahasználattal. „Mézeshetekre" Dögébe mentünk, Pi­roska sógornőmékhez. 8 Pestre visszajövet, beosztva kis fizetésünket, s össze­szedve nem létező főzési tudományunkat, elkezdtük a házaséletet. Munka után a Széna téri piacon bevásároltunk, s mentünk „haza" kicsi otthonunk­ba, de boldogok is voltunk! Nem sokat bántuk a sikertelen vacsorákat, bár lassan kialakult egy-két menü, amit baj nélkül meg tudtam csinálni. Július végén szabadságra mentünk apósomokhoz, Szentmihályra. Tele volt a kis kétszobás ház. Bár a család először nem fogadott nagy szimpátiá­val, gazdag lányt reméltek János számára, de azért mindenki összegyűlt tiszteletünkre. Ott jöttem rá, hogy várandós vagyok. Az év többi része csendes laboratóriumi munkában és várakozásban telt el. János ekkor már feladta egyetemi és doktorátusi terveit, s az alkaloida­irodalom tanulmányozásával foglalkozott szabad idejében. Decemberben bátyjám, Berci 9 felesége tüdőgyulladást kapott és Édes­anyám átment hozzájuk Hajmáskérre. Mi átköltöztünk lakni Mamáékhoz erre az időre, ami könnyítést jelentett a lakbérben, de több házimunkát este. 1926. március 16-án született meg első gyermekünk, Jánoska. Volt egy édes, szép, egészséges kisfiúnk. Hamarosan hazamentünk és igen-igen bol­dogok voltunk. 1926 tavaszán már komoly munkához láttunk. Szükség volt egy pár gép­re: egy kis motor, vágógép, rázógép, nagy térfogatú sűrítő, lombikok, vá­kuumszűrők. Péter finanszírozta a kiadásokat és ezek az összegek a gyár alapításakor mind be lettek a részvényjegyzésbe a számára tudva. Májusban újra bent voltam a laboratóriumban és együtt csináltunk min­dent. Júniusban kezdtük az aratást, minden ment szépen az elgondolás sze­rint. János gondosan szűrte és sűrítette a (sósavas) leveket. Milyen boldog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom