Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)

Dr. Augusztin Béla, 7 a Gyógynövénykísérleti Állomás vezetője felfigyelt rá az egyetemen, s felajánlott helyet az intézetben azzal a csendes meg­egyezéssel, hogy szabad idejében dolgozhat a doktori disszertációján. Be­osztása kábítószer tartalmú növények analyzise volt. Én 27-ik évemben voltam, 10 hónappal kémia—fizika bölcsész doktorá­tusom után, melyet 5 évi kemény küzdelem után, 1923-ban a Pázmány Pé­ter Tudományegyetemen summa cum laudeval szereztem meg. Már utolsó egyetemi éveimben a Földművelésügyi Minisztérium alá tar­tozó kísérleti állomáson dolgoztam. Előtte mint hivatalnok voltam ugyanott alkalmazva, szóval régi „állami" voltam. Városi lány voltam, félarva, s 15 éves koromtól kezdve dolgozva tanul­tam, teljesen magam tartva fenn magam. Több lehetőség nyílt meg most előttem: a Növénybiológiai Intézet, az Erjedéstani Állomás, a Gyógynö­vénykísérleti Állomás ajánlottak fel helyet. Ez utóbbit választottam. „Álla­mi segédvegyész'' volt a címem és az illóolajok kivonása és analyzise volt a kijelölt munkáköröm. így sodródtunk össze ezen az őszi napon, két magános lélek, a Gondvise­lés akaratából. Első perctől kezdve érdeklődés és szimpátia vonzott egymás­hoz. Alig 3—4 hét után János súlyos hastífuszt kapott és súlyos betegen vit­te haza Péter bátyja Szentmihályra. Két hónap után decemberben, még mindig gyengén és lefogyva jött visz­sza. A laboratóriumok átrendezése folyamán együvé kerültünk, egy sarok­laboratóriumba. Az első szimpátia hamar elmélyült és sok magányos él­mény került elmondásra. 1925. január elején János első vizitjén találkozik Mamával és Annus nő­véremmel. Január közepén megkéri kezemet, 18-án Piroska napon eljegyez­tük egymást. Ekkor már égett a vágytól János, hogy valamit produkáljon, ami létala­pot biztosít házasságunkhoz. Még Nánáson merült fel az idea, hogy az Alföl­dön jól termő mákból (Papaver somniferum) nem lehetne-e morphint ki­vonni. A morphin csak import útján jöhetett hazánkba, s a háború alatt sokszor igen nagy hiány volt benne. Az általános felfogás az volt, hogy a morphin nincs meg a máknövény­ben készen, csak az alapkövei vannak jelen a tejnedvekben. Az ópiumgyűj­tés úgy történt, hogy a mákfejeket megkarcolták, az így keletkező tej ned­vek oxidálódása folyamán készült a morphin. Ez igen sok napszámos mun­kát igényel és az anyag ellenőrzése nem 100%-os. Rossz kézbe került ópi­umalkaloida sok életet tett tönkre. János elgondolása, hogy mákból, labora­tóriumi úton készítsen morphint, sok nehézséget küszöbölt ki a morphin előállításából. A nánási patika kertjében növő, egy pár kerti mákvirággal kezdte meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom