Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

18. Érdemes ebből a szempontból kitekinteni ezekre a rokonokra. Vay Ábrahám (1789—1855) és Kazinczy Zsófia (1794—1843) esküvője 1810-ben volt. Tizenkét gyermekük került felnőtt korba: 1-. József (1811—1865) bátor lovas, 1848-ban honv. őrnagy. Első feleségétől (Szathmáry-Király Zsuzsanna) elvált, 2. felesége: nővére mostohalánya (1. a 4. gyereket). Gyürky Alexandra. Könnyelműen elmulatták bogáti birtokukat. Fiuk: Lajos, vívótanár Budapesten, 1906-ban súlyos beteg. 2. Lilla, Eulália (1812—1873). Első férje (Lónyay János) hamar meghalt; 2. férjétől (gr,'.Csáky Zsigmond) 1833—44 között két leánya, majd két fia született. 1851-ben elváltak, a két fiút örökbe fogadta a 3. férj: őrgróf Pallavicini Roger, akivel 1851-ben házasodott össze. (Így lett a fiuk neve: Csáky-Pallavicini Zsigmond és Hyppolit.) Minkáékkal az utóbbi tartotta a kapcsolatokat: nehéz anyagi viszonyok között éltek. 3. Péter (1813—1836) hadnagy, bravúros lovas. Vicenzában halt meg párbajban, családi hagyomány szerint orgyilkos kezétől; a berkeszi anyakönyv inlázat említ. Vay Ida említi egy 1893-i levelében, hogy Charolta nevű feleségétől maradt egy fia. 4. Erzsébet, Erzse (1814—1865) Gyürky Pál krassói főispán 3. felesége, négy gyerekük született. Gyürky 2. házasságából született Alexandra, Erzse bátyjának, Józsefnek 2. felesége. 5. Károly (1816—1854) a szabadságharcban honvéd őrnagy. 1846-ban Lónyay Idával házasodott össze (1829—1898). Az 1847-ben született Tihamér nevű fiukról szó van még e századelején. 6. Ida (1817—1891) 1841-től Vay Gyula felesége. {Czóbel 1. Lászlónak özvegye. Teleki Borbála másodszor b. Vay Jánoshoz ment férjhez: az ő unokájuk ez, az 1816-ban született V. Gyula.) Eleinte Anarcson éltek: Minkáéknak igen szoros a kapcsolata Idáék gyermekeivel, évtizedeken át leveleznek az utódokkal. 7. Dániel (1820—1893) már 23 évesen diétái követ, Kossuth lapjának vezércikkírója, de rejtélyesen eltűnik a közéletből; 1865-ben tűnik fel újra: másfél évig szabolcsi főispán, később Debrecenben visszavonultan él. Az igen szép lány hírében állt b. Sennyey Amáliával 1845-ben kötött házasságából öt gyermeke született, róluk gyakran esik szó a családi levelekben. 8. László (1821—1884) 1849-ben Bem hadsegéde, honvéd, őrnagy (Graczánál V. köt. 1430);. az angliai emigrációból 1855-ben térhetett haza (erről és családjáról: Kászonyi: Magyarhon ..., hosszan). Itthon házasodott Beniczky Saroltával és Dabason élt vagyona maradékából. Első fiuk meghalt, az 1859-ben született Saroltát férfiasan nevelte. A leány később is férfiruhában járt és Sándor néven írt 10 kötetbe gyűjtött karcolatokat, családi-történelmi anekdotákat. Nagynénjével, Eveline-nel is így levelezett: szerető unokaöccse, Sándor aláírással. Meghalt 1918-ban. Furcsa, kalandos, botrányos életéről Krúdy több cikket írt. Ujabb kutatások alapján jó összefoglalás róla Buza Péter cikke a Budapest c. lap 1983. júliusi számában. — Negyedik gyermekük: A. Péter (1864—1948), aki Justh Zsigmond közeli barátja, előbb megyei hivatalnok, majd pap lett és misszionárius, Assisiban élt, ott is halt meg. A lexikonok meleg szavakkaa írnak róla. A nagyőri Mednyánszky kastélyban szívesen látott vendég, Minkával is gyakran találkozott, levelezett. — Az apa, László, élete utolsó heteiben visszatért a szülői házba, Berkeszen is halt meg, mint cs. és kir. udvari kamarás, ny. honv. ezredes. 9. Mihály (1822—1899) Bem alatt huszárkapitány Erdélyben; Mátészalka balpárti képviselője (1861, 1869), a szatmári közjogi ellenzék vezére a hetvenes .években. Felesége b. Luzsénszky Róza, Ö is a berkeszi otthonban haj meg, özvegyen. •.. , 10. Lujza, Aloisia (1824—1849) Szarvasra ment férjhez gr. Bolza Istvánhoz 1847-ben, nem sokkal Anna leányuk születése után halt meg. E gyermek azonban hosszú ideig élt (1847—1925), gr. Csáky Albin felesége (1866-től), csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné palotahölgye, hat gyermek anyja. Nagy társadalmi életet él nemcsak férje életében, aki hat éven át v. k. miniszter, akadémikus (1841—1912), hanem később is. Imre fia diplomata, külügyminiszter (1920); Károly is miniszter, a hadügyben (1923—29). 11. Éva Eveline) Czóbel 2. Imre felesége (1829—1908), akiről a.főszövegben hosszabban esikszó. 12. Adám. (1830—1900) Berkesz utolsó, feudális értelmű nagyura. 1872—76 között Szabolcs megye főispánja: az utolsó, aki még Kallóban hivataloskodott. — 1855-ben házasodott Lónyay Máriával 0831—1895), aki az 5. bekezdésben említett testvér. Károly feleségének a húga. Hat gyermekük közül Gábor. 1906—1909 között szabolcsi főispán; őt követi e hivatalban bátyja, Tibor (1910—1913) a nyíregyházi megyeházán. Itt jegyzendő meg, hogy az atya, id. Vay Ábrahám, 1855-ben végrendelet nélkül halt meg, de még 50 év múlva is foglalkozik hagyatéka ügyével a nyíregyházi járásbíróság. Az 1905. december 27-én kelt végzés felsorolja az akkor még élő, az örökösödésben érdekelt személyeket. Már csak Eveline az egyetlen élő gyermek, s rajta kívül a családból huszonkét unoka, dédunoka nevét sorolhatja fel a bírói végzés, — egy részük ismeretlen helyen tartózkodik. 19. Az I. kötet: Die Entwicklung der Religionsbegriffe, als Grundlage einer progressiven Religion, két részkötetben, 1100 oldalon. A II. kötet: Die Entwicklung der sozialen Verhaeltnisse. A III. k.: Die Entwicklung der Schönheitsbegriffe. A IV. k.: Gesetze der geistigen Entwicklung, Gulyás Pál, már 1943-ban, V. kötetében csak néhány hírlapi cikkét említi az 1892—1916 közötti időkből, de főműve pontos adatait nem ismeri. Máshol is, általában pontatlanul, csonkán idézik: ez is jele ismeretlenségének, elfeledettségének. (Itt most az MTA Filozófiai Intézetének, pontosabban Zoltai Dénesnek szíves közlését írhattam le.) ; 20. Czóbel István (5. 2. 2. 2. 1.) és Mednyánszky Margit gyermekei: 5. 2. 2. 2. 1. 1. Marié Anne (Marianne, becenevén: Pimi, 1890—1929). Gondos, vallásos intézeti nevelés • után, a nagyőri kastélyban tehetségesen festegetett. A húszas évek közepén a németországi Zobel bárók ápolni kezdték a rokoni kapcsolatokat. Egyikük, a berlini Hugó von Zobel meg is kérte Marianne kezét, de a tüdőbaj elvitte a kedves leányt. (Egyébként ez a fiú egyik levelét Baronin Minka von Zobel címzéssel küldte. 1928. febr. 9.) — Megemlékszik erről Kis: Margit is, 1980. évi könyében (152). 5. 2. 2. 2. 1. 2. Margit (Babu, 1891—1973?). ö maradt meg Nagyőrben: az utolsó Czóbel, s egyszersmind az anarcsi leszármazottaknak ezen az ágon is utolsó tagja. Levelei szerint igen jókedvű, a világot okosan, kellő humorral figyelő személy lehetett. Szülei és testvérei halála után Q Al

*arcs örököse, de a nagyőri gondok is az ő vállára nehezednek. — ö is, nénje