Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása
A tulajdonosok nevei Az összeírásban majdnem 1000 személy neve található. Nagy részük tulajdonos, néhányan a jegyzet rovatban szerepelnek. A történeti kutatás érdekes megfigyeléseket tett a XVIII. században Magyarországra érkező szlovák népesség névanyagának vizsgálata során 29 . A szlovákok Alföldre vándorlásának bevett formája volt a szökés, amivel gyakran járt együtt névváltoztatás. Az újonnan felvett név leginkább a korábbi lakóhelyre, vagy a vándorlás megelőző állomáshelyére utalt viszsza. Pl. a Tomasóc nógrádi faluból érkezőket Tomasovszkynak hívták, a Fest megyei Kiskőrösről tovább menők a Kiskereczky nevet vették fel. Ezt a feltevést Nyíregyháza vonatkozásában is elfogadhatjuk — a helynévi eredetű családneveknél, bár Nyíregyházára csak kevesen, a Felvidékről érkeztek szökve. A Békés megyeiek mint szabad menetelű jobbágyok jöttek. Néhányan már korábban áteshettek névváltoztatáson, míg mások megtartották eredeti családnevüket. Az összeírásban túlsúlyban levő szláv (szlovák) nevek mellett magyaros és németes hangzásúakat is találunk, de ez nem zárja ki viselőjük szlovák eredetét 30 . A szlovákságra jellemző kettős családneveket a nyíregyháziak is alkalmazták. Erre főleg a több azonos nevű família megkülönböztetése céljából volt szükség. Ezek az elnevezések olyan erősen éltek, hogy összeírásunkban is gyakran feltűnnek a két tagú név előtt vagy után. A melléknevek néhánya nagy kezdőbetűvel írott, ezek régibbnek, a családnévvel szinte összeforrottnak tűnnek: Psenyiczky Nagy Mihály (X. P. 221.) Máskor az az érzésünk, hogy csak Nyíregyházán kapott, még nem eléggé meggyökeresedett névkiegészítésről van szó: Garai Mihály rozsréti (XL. P. 949.) A kettős családnevek eredete többféle 31 . Helynévre utalnak: Zelenyánszki (XVI. P. 376. stb.). Hrusovszki (XXXVI. P. 836.) Hostyisovszki (XXXVI. P. 387.) Szarvasi (XX. P. 479.) Debreceni (XVIII. P. 429.) Házasságkötésből eredő, a férj és feleség nevét egyesítő pl. Szolár Mihály Micsik (XVI. P. 377.). Vallási felekezetre emlékeztet az Orosz melléknév (XL. P. 929.), foglalkozásra a Kosikár (X. P. 216.), amely kosaras, kosárfonó jelentésű. Viselője valamely tulajdonságát jelzi a Kakas (IX. P. 210.), Piros (XXXIII. P. 747.), eredetileg gúnynév lehetett a Czeper (IV. P. 84.), Kecskás (XII. P. 267.), Grencsó (XIII. P. 285.).
