Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

gyors vételt nemcsak a kedvező — viszonylag olcsó — vételár indokolja, hanem az épület már említett ideális fekvése is. — A házat a tanítás megkezdése előtt még át kellett alakítani. Ilyen, az épületen végzett kisebb munkákat, új kerítés állítását 1847 előtt intéztek.

123 Nehéz megállapítani, hogy a vásárláskor mennyiben volt az épület iskolai célokra alkalmas. Az átalakítások, később a helyiségek szűkös volta és kevés száma azt igazolják, hogy inkább a telek elhelyezkedése, mint maga az épület volt a vásárlás eldöntője. Az bizonyos, hogy abban az időben az volt a gyakori, hogy lakóházakat vettek meg iskolai célokra és nem építettek iskolákat. Például: 1847-ben Eperjesen is két lakóházat alakítottak át a képezde céljára, és a Nyíregyházáról átköltözött szeminárium ezekben az épületekben működött tovább. Az 1842-es iglói kerületi gyűlés: támadás a képző ellen A házvásárlást az iglói kerületi gyűlésen (1842. május 19—20.) kellett utólagosan jóvá hagyatni és a ház árát — a nyíregyházi egyház kölcsönét — kamatostól visszafizettetni. Itt a „ . . . szeminárium ügyében munkálkodott bizottság jelentést tőn . . . A legszebb kinézések mutattatnak fel általában az ügyre nézve. És íme egyszerre megfoghatatlan módon vélemények kezdtek kifejlődni, hogy az iskolatanítók képzését talán jobb volna mellékintézet gyanánt valamelly már fennálló lyceumunkhoz kapcsolni és a nyíregyházi szemináriumra . . . felajánlott pénzeket az ezen képzést magára vállaló lőcsei, vagy késmárki, vagy eperjesi valamellyik professzor úr fizetésének javítására fordítani. Ennek következtében az általvétel reményében megvásárolt ház is a nyíregyházi gyülekezetnek . . . nyakán maradna, mert annak legalább ideiglenes megtartására sem mutatkoznék többé akarat, miután mondatott, hogy a további rendelkezésig bérbe adván, a ráfordítandó tőke kamatait tán nem fogná behozni".

1-'

1 Támadás kezdődött tehát elsősorban Nyíregyháza és a képzői e városban létesíteni akarók ellen. A Nyíregyházát ellenzők — mint a fenti forrás jelzi — újra felvetették az önálló képző feleslegességének gondolatát is. Céljuk az volt, hogy az 1840-es miskolci gyűlés szemináriumra vonatkozó határozatait, annak legfontosabb pontjait érvénytelenítsék. Alapvető érveik azonban a támadásban gazdasági természetűek maradtak. Nem léptek fel közvetlenül azzal, hogy Nyíregyházát nem tartják alkalmasnak a szeminárium befogadására, hanem csak a következőkre hivatkoztak: a megnyitáshoz szükséges tőke lassan gyűlik, beletelhet pár év, hogy az iskolában a tanítás megkezdődjék; a nyíregyháziak meggondolatlanul, túl korán vették meg — a kerület jóváhagyása nélkül — az épületet, az még ha a szeminárium megnyitásáig bérbe adnák is, veszteséges lenne; a líce-