Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

lészen a tárgybeíi tanácskozásokban részt venni".

117 — így az ev. lelkészeknél megkezdett, majd délután a városházán folytatott beszélgetésen a szeminárium felállításában érdekeltek — az egyházkerület, az egyházközség és a város képviselői — együttesen tanácskoztak a megoldási lehetőségekről. Megbeszéléseiknek két konkrét eredménye született: 1. A kerület küldöttei személyesen kérték a város vezetőit, hogy az 1841. július 19-én, a tanítóképző használatára adott földterületet növeljék és a városhoz közelebb jelöljék ki. Megígérték, hogy a szeminárium megnyitásától gondot fordítanak majd a mezőgazdasági szakismeretek és készségek oktatására. A város választott közössége 1842-ben teljesítette a kérelmet.

118 — 2. Tárgyaltak a szeminárium épületének, „helyiségeinek" kérdéséről is. — 1840ben még új iskolaépület építését, mint reális lehetőséget említették a nyíregyháziak a tanítóképzőt kérő levelükben. Olyan épületről volt szó, amelyben „ . . . mind Professzorok, mind tanítványok laknának".

119 — 1841 őszén már házvásárlással akartak megfelelő épülethez jutni. Ezért a küldöttség két házat is megnézett és az egyik „ . . . alkalmasabbnak találtatván, megszerzése jó módjával el is rendeztetett".

120 1842 tavaszán az egyházközség megvásárolta 4600 vft-ért az októberi tanácskozás alkalmával kiválasztott ún. Mezősi-féle házat. A ház keleti homlokzattal a Debreceni utczába, a hátsó végével az Angyal utczába nyúló . . . portán ..." állt. Észak felől egy zárt telek, délről pedig a „helybeli Evang. Eklésia paplaka" határolta. Valószínű, hogy a háznak több helyisége volt, köztük két nagyobb és egy kisebb helyiség, amelyekből előbbieket tantermeknek használták, míg az utóbbiban a képezdében lakó növendékeket helyezték el. — A telek az épülettel közvetlenül az ev. templom és a régi gimnázium épületével szemben, a lelkészi lakások mellett állt. A hely — az egyház szempontjából — rendkívül kedvező volt. A házhoz tartoztak még egyéb épületek, udvarok és kert, kerítéssel. (A leírtak szerint az épület a mai 4. sz. ált. iskola helyén állt, de a képző és az Iskola utca között volt még egy lakóház, amit később vásárolt meg az egyház. Az emeletes iskola építésekor az ev. egyház tulajdonában lévő több épülettel együtt lebontották a tanítóképző épületét is.

121 A ház vételárának összege arra enged következtetni, hogy az ún. Mezősi-féle ház az akkori viszonyoknak megfelelően nagyobb lakóház volt. Az egyházközség, mivel „ ... elegendő készpénze . .. nem volt, kölcsönt vett fel". — A vásárlás sürgőssége miatt az adásvétel után tudták csak értesíteni Draskóczyt: „ . . . a ház a kerület számára vétetett meg ugyan, de olly feltétel alatt, hogy a kölcsön pénz a kerület által kamatostul együtt lehető legrövidebb idő alatt visszafizettessék — mire nézve a visszafizetés eszközöltetésére tisztelt felügyelő Űr hathatósan szólíttassék fel".

122 A