Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

erre. Nyíregyháza területi elhelyezkedése a két szuperintendencia határának központjában, kedvezhetett volna összefogásuknak.

60 Ez a lehetőség a képző körüli harcban újra Nyíregyháza mellett jelentett érvet. — A terv realitását és komolyságát mutatja, hogy még a Bánátban is folyt gyűjtés a nyíregyházi képző javára és így az 1840-es években a szeminárium ügye valóban túllépett — anyagi vonatkozásaiban is — az egyházkerületen.

67 Nyíregyháza földrajzi helyzetének előnyei A város kedvező földrajzi elhelyezkedésére a nyíregyháziak is utaltak 1840-es levelükben: ,, ... bár távolabb (az egyházkerület központjától), de nálunk mindég növekvő közlekedésnél fogva mégis mint (a növendékek) hónukkal, mind a mívelt világgal összeköttetésbe állanának. . .".

68 — Vandrák kifejtette, hogy az egyházkerület jelesebb iskolái mind a kerület északi területein, közel az országhatárhoz találhatók. Nyíregyházán a képző megszervezésével egy új kulturális központ, iskolaközpont alakulhatna. ,,A kis gyökérszálakban, nem az öreg gyökérágakban kezdődik és tart az organizmus élete" — írta, utalva a gyermekek nevelésének fontosságára, de egyben az új iskola kulturális feladataira is.

69 1838. január 22-én hirdették ki Nyíregyházán, hogy a város megkapta a szabad, privilegizált városok jogait. A megindult városiasodás kedvező feltételt jelentett a képző alapításához. Ugyanis ha fenn is állt az a tény, hogy a fiatal város kulturális létesítmények, történelmi hagyományok tekintetében messze elmaradt a szepességi városoktól, mégis a gyors fejlődés reménye és elsősorban annak ismerete, hogy a városban az evangélikusok nagy többsége a magyar reformpolitikát támogatja, Nyíregyháza mellé állította Vandrákékat. A kedvezőtlenebb kulturális lehetőségek vádjának kivédésére említették a nyíregyháziak levelükben: „Nincs ugyan museumunk" — és itt nemcsak a mai értelemben használt múzeum fogalmára kell gondolnunk, hanem az oktatást segítő jelentősebb növénytani, állattani vagy ásványtani gyűjteményre, amellyel minden kerületi felsőbb iskola, különösen Eperjes rendelkezett — ,, . . . nincs nyomtató műhelyünk, de a hiányt a közelfekvő Debreczen kipótolhatná . . .".

70 A döntés alapvető tényezője: a város többnyelvűsége Vandrákék az 1840. július 20-i miskolci bizottsági gyűlésen az eddig felsorolt sajátosságokra hivatkozva támogathatták a képző Nyíregyházán történő megszervezését. Kedvezően segítette győzelmüket az a tény is, hogy a gyűlést Miskolcon tartották. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a gyűlésen