Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története
a hegyaljai esperességből és magából Miskolc városából is sokan vettek részt — erre a gyűlések szervezésének gyakorlata adott módot. Valószínűleg ez erősen hatott az ott kialakult hangulatra. A vitában két ellentétes nézet ütközött újra: a Nyíregyházát támogatók és ellenzők. A közöttük kialakult kompromisszumot — a végleges döntést — alapvetően meghatározta a nyíregyházi egyházban „divatozó háromnyelvűség". Erre mint legfontosabb tényezőre, mindenki hivatkozott. A nyíregyháziak levelében olvashatjuk az egyik tábor álláspontját: amellett, hogy a magyar •— szlovák és a német nyelv egyaránt él a városban „ . . . a helybeli magyar olvasó társaság . . . kivált a tót ajkú ifjakat a nemzeti nyelv mívelésére . . . serkentené . . .". 7:l — A szlovák nyelvért harcolók úgy tartották, hogy Nyíregyházán a képző, ha nem is a számukra legkedvezőbb helyen, de nem teljesen magyar nyelvi környezetben működik majd. Vandrák már az ellentétek elsimítását, minden erő összefogását akarta, amikor cikkében a háromnyelvűséget együtt említette, és nem emelte ki külön a magyart, mint azt két évvel előbb Némethy tette. 72 A bizottság javaslatában megfogalmazta, hogy az intézetbe olyan ,, . . . jó erkölcsű s hazánk egyéb nyelvein kívül, kivált a magyarban alapos ismerettel bíró ifjakat vegyenek fel", akik elvégezték az elemi iskolát és elérték a 16. életévüket. „A tanítási nyelv a magyar leendvén . . ," 73 , Némethy és a többi forrás is mindig megemlíti a javasolt tantárgyak sorában a szlovák nyelvet. Erre a képző működésének egész történetében lehetőséget is adtak a növendékeknek. Figyelemmel voltak így az egyházkerület vegyes nemzetiségű lakosságának nyelvi különbözőségére. A képző nyíregyházi működésének éveiben azonban végig vita tárgyát képezte a kerületi gyűléseken a szlovák nyelv oktatásának színvonala, eredményessége. A képzés tartalmának sajátosságai A képzés tartalmi jellegének megállapításában, a tantárgyak kiválasztásában a tanítóképzésről kialakult országosan általános elképzelések érvényesültek. A szervezés idejéből, majd a működés első évéről teljes szervezeti szabályzatot, tantárgyfelosztást, vagy a konkrét tanulmányi rendet közlő forrást nem ismerünk. Az 1858—59-ben újjászervezett szeminárium 1858-ban elfogadott iskolai szabályzatát, majd az 1860-as évekből a tantárgyfelosztásokat, órarendet, beszámolókat is figyelembe vettük a tanulmányi rendre vonatkozó tervek bemutatásánál. Ezt azért is tartottuk lehetségesnek, mert Vandrák András tervezete alapján fogadták el az 1858-as szabályzatot is és ugyancsak az ő tervezetére épült az 1840-es bizottsági javaslat. Az 1840-es években keletkezett források közül Némethy
