Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

nító képző intézet számára ... Í6ÓÖ négyszögöl ölével mérendő 20 hold földnek..." használatba adását.

60 A tanács támogatási készségét mutatja, hogy 1842-ben azt a földterületet „ötvenezer négyszögű ölet foglaló térre" növelték és az eredetileg a várostól távolabb kijelölt földet „az Alsó Temető környékén", a város alatt jelölték ki.

61 A földterület nagyobbítását (közel 12 holddal) és a városhoz közelebbi földekből „kijelölését" személyesen Draskóczy Sámuel egyházkerületi felügyelő és Komáromy József hegyaljai főesperes kérte azon a tanácskozáson, melyet 1841. október 27-én tartottak a városban a képző szervezéséről. Ezen részt vettek a városi tanács vezetői, többek között a polgármester és a főbíró is.

62 Az 1840 nyarán Miskolcon tartott bizottsági, majd kerületi gyűlés az 1837-es Hunfalvi—Némethy-féle javaslatot fogadta el a szemináriumállítás anyagi alapjainak megteremtéséről. Elhatározták, hogy gyűjtést indítanak. A gyűjtőlapokat az egyházmegyék vezetői „kötelező erővel... járassák", de az ajánlások önkéntesek legyenek. Sajnos — mint írtuk — nagyon lassan haladt a kerületi gyűjtés. 1847-re, a képző megalakításának évére sem rendelkeztek a folyamatos, zavartalan és a tervezett szintű működés megvalósításához szükséges tőkével. Ezért merültek fel a kerületi gyűlésen a pénz megteremtésének egyéb módjai is. Lehetőség volt arra, hogy külföldi alapítványok támogatását kérjék, vagy hogy több szuperintendencia összefogva, együttesen állítson és tartson fenn képzőt.

63 Terv a szuperintendenciák összefogására Az 1842-es iglói kerületi gyűlésen fogadták el, hogy a szeminárium tervét más szuperintendenciák tudomására hozzák és kérik őket „ ... kebelükben gyűjtendő adakozásaik által segéd kezet nyújtandni.".

6

'

1 Különösen a bányai kerületi szuperintendencia érdeklődött a tervezett intézet felől. E kerület egyházainál meg is kezdődött a gyűjtési munka és valószínű, el is juttattak csekély mennyiségű pénzt a tiszai kerülethez. — Országos gyűjtések is támogatták a közös iskolaállítás gondolatát. Ezt igazolja Székács József megjegyzése a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok-ban. Egy szarvasi tanítóképző felállításának tervéhez ezt írta 1842-ben: „Csak egyet legyen szabad említenünk (a szarvasi tervvel kapcsolatos véleményeiből). Nyíregyházán megnyittatik a népnevelőket képző intézet. Nyíregyháza fekvése olyan, hogy a bánya- és tiszakerületi egyházaknak csaknem központjában fekszik. Nem jó volna-e a két kerületnek egyesülni s egybevetett vállakkal egy derék szemináriumot állítani fel, hogysem — régi, nem legjobb szokás szerint — a különben is gyenge erőket megosztva, két vagy három tengő intézetet sürgetni.

65 Nemcsak Székács jutott a cél érdekében a kerületek egyesítésének gondolatához, hanem Vandrák is gondolt