Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

legfontosabb helyen az „eszme lényegének és fontosságának meg nem értésé"-! tartotta. Ezt a források ismeretében nem fogadhatjuk el. frása végén azonban két, a ténylegesen alapvető akadályozó okra utaló megállapítást tett. „Megemlíti", hogy Nyíregyházától — mint a képző helyétől — szerinte „ezen legczélszerűbb, legméltóbb helytől sokan annyira idegenkednek, pedig bizony méltatlanul". Végül pedig az ügy gyors sikerét kívánva óhajtja, hogy bárcsak a képző eszméje „varázserővel tudna megragadni egy generális s nemes lelket, hogy megtelvén vele, szíveket nyerőleg hirdetné azt közöttünk".

39 Ez utóbbi sorok valószínű, Jozeffy szuperintendens közömbösségére utalnak, mivel a kerület első egyházi vezetőjeként valóban sokat tehetett volna a szemináriumért. Némethy is írt arról, hogy az 1838-as rimaszombati gyűlésre Hunfalvival közösen készített javaslatát „ . . . az egyházi elnök csupán ifjúi hévtől (fervore juvenili abrepti) származtatottnak nyilvánitá". A gyűlés egyházi elnöke Jozeffy volt. Az 1848 márciusában kiadott gyűjtési lap igazolja, hogy a többi adományozóhoz viszonyítva inkább csak hivatali tisztjének kényszerű kötelessége vezette a nyíregyházi iskola anyagi támogatásában.

40 Az életútját ismerve, legkevésbé róla tételezhetjük fel, hogy ne értette volna meg a tanítóképző pedagógiai-közoktatási fontosságát. Fiatal éveiben ugyanis németországi tanulmányai idején meglátogatta Saltzmant Schnepfenthalban és Tessedik Sámuel szarvasi iskolájában két és fél évig neveléstant is tanított. Szarvast — életrajzírói szerint — nehéz szívvel hagyta el. Sajnálta az iskolát, az ott végzett munkát.

4

' — Ügy érezzük, hogy Tavassy 1841-es cikkében csak az egyházi méltóság megkövetelte tiszteletből említi nevét a képző alapításával kapcsolatban.

42 — Mi az oka, hogy Jozeffy „lelke sosem telt meg" a nyíregyházi szeminárium gondolatával? Csakis a megvalósítás módja, jellege lehetett Jozeffy tartózkodásának oka. A kassai kerületi gyűlés (1839) 1839. július 6-án a kassai kerületi gyűlés nem tárgyalta meg a képző felállításának lehetőségeivel foglalkozó bizottság javaslatát. Arra hivatkoztak, hogy a bizottság július 5-én készített munkája az esperességek véleményének ismerete nélkül született. Az egyházmegyéknek május 1-én megküldött tervezetekre (Vandrák, Terray és a gömöri egyházmegye terve) ugyanis július 5-ig semmiféle válasz nem érkezett. Ezért utasították a bizottságot, hogy a következő évi miskolci kerületi gyűlésre készítsék el új tervüket, az egyházmegyék elgondolásainak, tanácsainak figyelembe vételével.

43 így egy évre elhalasztották a döntést a tanítóképző felállításának módjáról. Az 1838-as rimaszombati gyűlésen csak elvi jellegűen fogalmaz-