Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

A Hunfalvi—Némethy féle javaslat (1837) Az 1842-ben és 1844-ben a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban megjelent két ismertetés (Némethy Pál és Vandrák András írása) a nyíregyházi képzőről a felállítás gondolatát Hunfalvy Pál nevéhez kötötte. A későbbi tanulmányok — így Simkó Endre 1896-ban megjelent könyvében, vagy Szelényi Ödön az evangélikus iskolák történetét összefoglaló munkájában — Némethy és Vandrák cikkeire hivatkozva közölték a képző szervezésével kapcsolatos első lépéseket. Eszerint Hunfalvi Pál 1835—38-ban Podmaniczky báró fiainak nevelőjeként „ .. . Miskolczon töltötte az iskolai éveket s összejővén gyakrabban.. . többnyire iskolai dolgok felett beszélgetőnek . . ." Némethy Pál gimnáziumi igazgatóval. „Illy beszéd közben, midőn iskolai s nevelési állapotunk hiányait vitatgatók, felhozá Hunfalvi, mi könynyű volna évenkénti bizonyos részvények útján tőkét szerezni, mellynek segedelmével később vagy hamarabb néptanítókat képző intézet állíttathatnék fel egyházkerületünk használatára; honnan jó készületű tanítókat nyerendvén, ezek mind magok állapotján javíthatnának . . . mind a kor kívánatainak megfelelhetnének. Leülénk tehát 1837-ben s felszólítást bocsátánk véleménykérés mellett főpásztor Jozeffy Pál úrhoz, kerületünk beli minden főbb iskolához, s néhány barátainkhoz; mellyben egy néptanítókat képzendő intézet felállítására szükséges tőkét legbizonyosabban így gondolánk szerezhetni. . . Felszólításunkra kedvező válaszok érkeznek minden felöl." — A leírás tehát egyértelműen Hunfalvihoz és Némethyhez kapcsolta a képző felállításának gondolatát. A már említett 1836-os nyíregyházi egyházkerületi gyűlésen elfogadott iskolaszervezeti szabályzat azonban azt igazolja, hogy az ev. egyház maga is foglalkozni kívánt a tanítóképzés fejlesztésével, tanítói szeminárium felállítása sem volt idegen az egyház vezetői körében sem. így valószínűbb, hogy Hunfalviék, felismerve és a közoktatás egészének összefüggésében teljes jelentőségében átlátva a tanítóképzés fontosságát, javaslatukkal — amely konkrét tervet, feladatokat jelölt meg — meg akarták gyorsítani az egyházi gyűléseken már felvetődött, de csak a képző „áldásos voltának" elismeréséig jutó állapotot. Felvetésük — ahogy írták — ezért találhatott széles körben „kedvező válaszokra". Végül az 1838-as rimaszombati gyűlés határozataival valóban megindítottak egy cselekvő folyamatot. A Hunfalvi—Némethy féle tervet „Egy Oskola Tanítókat képző Intézetnek létesítéséről" részleteiben csak Némethy említett cikkéből ismerjük, az 1838-as rimaszombati gyűlés jegyzőkönyvében csak utalásokat tettek rá. A terv elsősorban az intézet felállításához szükséges anyagi eszközök megteremtésére tett javaslatot. Ügy gondolták, hogy önkéntes adakozásra — az egyházkerületi gyűlés határozata alapján — gyűjtést indítanának. Tervük