Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

sek mindegyikén szó esett a képzőről és az 1842-es igíói kerületi gyűlést kivéve minden alkalommal elég egységesen foglaltak állást a képző felállításának pedagógiai indokoltsága mellett. E megállapításunkat igazoló bőséges levéltári anyagból kettőt idézünk. Az 1842-es iglói gyűlésen először felszólalt ifj. Draskóczy Sámuel, a kerületi felügyelő fia „ ... az Egyházkerületi gyűlés figyelmét felhívná a népnevelésbeni azon nagy fogyatkozás pótlására, melly a tanítói pályára éppen nem készült, a tanításhoz nem értő s a növendékek beli bánásmódban többnyire járatlan Tanítók által okoztatik; — a tanítókat képző intézet létrehozását melegen ajánlván . . ."

l3 A Draskóczy család 1848-ig a kerület legjelentősebb világi vezetőit adta, az apa a kerület világi felügyelője és a képző főfelügyelője, leveleiben, felszólalásaiban és jelentős adományaival mindig az iskola mielőbbi megnyitását sürgette, segítette. Az 1844. febr. 2-án kelt levelében írta a képzőről: ,, . . . engemet ezen tárgy igen érdekelt és érdekel, s valóban nem hittem, hogy ilyen lassan menekszünk elő .. Hasonlóan felismerték a szeminárium fontosságát a nyíregyházi egyházközségben. Az 1840, július 14-én kelt levelükben kérték a kerületet, hogy a képzőt Nyíregyházán szervezzék meg: „Az ügyes oskola mesterek és orgonisták képzését tárgyazó Institutumnak, úgy a népnevelésre, mint szintén a templomi ájtatosság gerjesztésére leendő jótékony befolyását tudván méltányolni, ahoz mi is készek vagyunk a Tettes Fő Tisztelendő kerületnek segéd kezet nyújtani, de egyszersmind szívesen vennők, ha szerencsénk lehetne azt kebelükbe fogadni.. ." A levélben a képzőről és szervezéséről mint „közhasznú Intézkedés"-ről olvashatunk és azt ha nem Nyíregyházán szervezik is meg, mint ,,teljes készséggel felsegéllendőt" kívánták támogatni. A városi tanács evangélikus tagjai a képző érdekeit mindig sikeresen képviselték a városi tanács ülésein. A kerületi gyűléseken a szervezés egy-egy lelassuló időszakában a nyíregyháziak sürgették mindig az ügyet, és a képzővel kapcsolatos tanácskozásokon való részvételük azt igazolja, hogy helyesen látták az iskolának a közoktatásban elfoglalt helyét. Még akkor is így volt, ha később, például 1848 nyarán vagy az 1860-as években ellentétek — jobbára gazdasági természetűek — is jelentkeztek a képző vezetése és az egyházközség között.

17 Az 1841-ben tartott rozsnyói kerületi gyűlés jegyzőkönyvének megfogalmazása, illetve Tavassy Lajos 1847 novemberében megjelent a képző felállítását méltató cikke arra utalnak, hogy a kerületen belül a képző szükségét és fontosságát a többség belátta és csak nagyon kevesen lehettek azok — a forrásokban homályos utalások vannak csak erre —, akik a tanítóképző szükségessége ellen léptek fel.

18