Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

perintendenciák ha egészében nem is valósították meg iskoláikban, de iskolapolitikájukban — elfogadott szabályzataikban, tanterveikben — figyelembe vették e javaslatokat. Jellemző az egyesítési törekvésektől való tartózkodásukra és a kerületi autonómia féltésére, hogy a nyíregyházi ev. egyházközség 1841. jún. 11-én utasítást adott a zayugróczi tanácskozásra menő nyíregyházi követeknek, hogy az egyház nevében „tisztelkedjenek"' a főfelügyelőnél, de „ . . . egyébberánt az Egyház nevében és képében más semminemű tárgyba ne bocsájtkozhassanak."

8 Még az 1848. jún. 29-én tartott egyházközségi gyűlés is megfogalmazta az esperességi gyűlésre utazó követeinek „ . . az iskolaüggyel kapcsolatos kérdéseknél... hogy amely egyházi jogaink az országos egyformaság kivihetőségét akadályozni nem fogják, annyiban igyekezzék az esperességi küldöttség jogainkat feltartani."

9 összegezően mutat rá Székács József (a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok szerkesztője) 1842-ben az autonómia elv iskolákra káros hatására: az egységes és fejlett protestáns iskolaszervezet kialakulása akadályozásának főokát ,, . . . azon szép szabadságban kell keresnünk, melly szerint iskoláinkat minden külső befolyástól függetlenül rendezhetjük el, 's azon megbocsájtható hiedelemben, hogy azon tervek, mellyet egyik vagy másik iskolatanács követ, legalább valamivel jobbnak kell lennie egyéb tudományos intézetekben divatozó terveknél ... a legnyomósabb saját tehetetlenségünk és az édes halogatás, melly a tárgyat fontossága miatt addig érlelteti, míg bekövetkezik reá, mint minden gyümölcsre, azon fermentáció, melly az enyészetnek legbizonyosabb előkövete."

10 Az ,,édes halogatás",, sok esetben a valóban meglévő „tehetetlenség" és a szuperintendenciák összefogását akadályozó mereven értelmezett autonómia — „a szép szabadság" — káros hatása a tanítóképzés fejlesztésének ügyében, a nyíregyházi képző felállításának több mint egy évtizedes gyötrelmében is megfigyelhető. A már említett iskolai szabályzattervezetek mindegyike többé-kevésbé érintette a tanítóképzés kérdéseit is. A megszületésük körüli vitákkal és a bevezetésükért folyó harccal párhuzamosan alakult a tanítóképzés problémájának megoldására tett kísérletek története. Történetileg ez a tény is igazolja, hogy a pedagógusképzést szolgáló intézetek fejlődése mindig együtt haladt azon iskolák fejlődésével amelyek tanulóit kívánta nevelni képezni. A tiszai egyházkerület 1836-os iskolarendje A nyíregyházi evangélikus képző történetének kezdete is lényegében az 1836-os Nyíregyházán tartott egyházkerületi gyűlés munkájával indult,