Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

A papképzéssel összefonódó tanítóképzésből induló és a népiskolai tanítók nevelésének egyedüli intézményesített formájává váló önálló, szakiskolai tanítóképzők kialakulásának folyamatában jelentős, és szervezeti, tartalmi sajátosságai alapján a történelmi fejlődés irányába mutató volt a hazánk keleti felében elsők között szervezett önálló tanítóképzők egyike: az ágostai hitv. evangélikusok tiszai egyházkerületének nyíregyházi tanítóképzője. A nyíregyházi működés ideje Az intézetben 1847 októberében kezdődött el a tanítás. Sajnos 1848 őszétől máris tízéves szünet következett és az 1850-es években lényegében újra kellett szervezni az iskolát, amely azután 1859—1873-ig ismét Nyíregyházán működött. Innen 1873-ban Eperjesre költözött. E dolgozat célja, hogy az ág. hitv. ev. egyház (továbbiakban „evangélikus egyház" vagy csak „ev. egyház"-nak írjuk) tiszai egyházkerülete tanítóképzőjének történetéből a megalapítás (1836—1847) és a nyíregyházi működés első időszakát (1847—1848) elemezze. A viszonylag kevés nyomtatásban megjelent és elsősorban az eperjesi időszak feldolgozását adó iskolatörténeti munkákban csak utalások találhatók a nyíregyházi évekre.

1 így elsődlegesen a kor levéltári forrásainak felkutatása és megismerése tette lehetővé, hogy valamennyire is rekonstruálni, elemzeni és értékelni tudjuk az iskola indulásának történetét.

2 Az intézet megnevezésének formái A képző megnevezésének több változata fordult elő a forrásokban: „Az ág. h. ev. tiszai kerület nyíregyházi tanítóképezdéje" — az 1366/67es tanévről készült évkönyvben; „Oskola Tanítókat képző Intézet" — az 1838-as rimaszombati egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében; ,,.. .Nyíregyházi néptanító képezde ..." — az 1843 március elején készült országos gyűjtést indító felszólításban

3 ,,... néptanítókat képzendő intézet (= képezde, Seminárium)..." — az 1858-as nyíregyházi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében ismertetett „képezdei szervezési terv"-ben; „ ... Nyíregyházi kerületi tanítóképezde ..." — az 1868-as iglói kerületi gyűlés jegyzőkönyvében;

4 Gyakran a „tanítóképezde", vagy „tanítói képezde" mellett, különösen az iskola történetének első éveiben, a „tanítói Seminárium''' vagy csak egyszerűen „Seminárium" megnevezést használták. A képző történetének adatai, fejlődési vonalának és számtalan akadály-