Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

A város óvodáiban a férőhelyek számottevő növelése ellenére nőtt a zsúfoltság. Három év alatt 50 általános iskolai osztályterem épült, ami közel 30 százalékos növekedést jelent, a tanulók száma 11 300 fő. Középiskolába 6931-en járnak, 61 százalékuk nappali tagozatos. Az Ipari Szakközépiskola 300 férőhelyes kollégiumának átadása után a tanulók egyharmada kollégista. A két főiskola hallgatóinak száma csökkent (különösen az esti és levelező tagozaton). Folyamatban volt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház építése. A megyei kórház 245 ágyas pavilonnal bővült. A rekonstrukció I. üteme befejeződött, amely 100 ággyal, és a rendelőintézetet 31 orvosi munkahellyel bővítette. A körzeti orvosok száma 46-ra nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma 335-tel bővült, a gyermekek számának még nagyobb arányú növekedése miatt még zsúfoltabbakká váltak. A városi közlekedést lebonyolító autóbusz-állomány másfélszeresére nőtt és korszerűsödött is. 1978-ban már több mint 24 millió utast szállítottak (55 százalékkal többet mint 1975-ben). 224 Helyzetkép a megye városairól, 1980. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1981. október 24. (Szöveg I—XXXIII. p. és táblázatok 1—42 p.) Megjegyzés (II—III. p.) Szöveges összefoglaló (IV—XXXIII. p.) Összefoglaló mutatók 1976—1980 (2—19 p.) Részletező adatok 1980 (21—42 p.) Az V. ötéves terv időszakában erősödött Nyíregyháza munkahelyi vonzása, korszerűsödött kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Javult az egészségügyi, a kulturális-ellátó funkciója. Az új lakótelepeken mutatkoztak leginkább ellátási gondok, az óvodákban és iskolákban zsúfoltság. A lakásállomány jelentékenyen nőtt és korszerűsödött. Megkezdte működését a Móricz Zsigmond Színház, befejezés előtt állt a Megyei Művelődési Központ. A lakónépesség száma 1980 végén meghaladta a 110,6 ezer főt. A növekedés egy része egyes települések, illetve területrészek városhoz csatolásából származott (lásd a közigazgatási területi átcsatolásokról). A természetes szaporodás a tényleges szaporodásnak 40 százalékát adta (évi átlagban 998 fő volt.) A szocialista szektor teljesített beruházásainak értéke (1976—1980 között) meghaladta a 8,2 milliárd forintot, ez a megyeinek 28 százaléka,.