Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

az egy lakosra jutó beruházás évi átlagos értéke 16 ezer forintot ért, ez alacsonyabb mint az ország azonos szerepkörű városainak átlaga. Az iparfejlesztés főleg a megye más településein történt. Ezért a szocialista ipar összes foglalkoztatottainak száma 19 176 fő volt (2,4 százalékkal kevesebb, mint 1975-ben). Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma csak nem egészen 80 százaléka az azonos szerepörű települések országos átlagának. A város üzemeiben megkezdődött a termékszerkezet korszerűsítése. A mezőgazdaság további fejlődésének lehetőségét teremtette meg a szakszövetkezetek termelőszövetkezetté fejlesztése, illetve a már működőkbe történő beolvasztása. Szélesedett a melléküzemági tevékenység. A kereskedelmi ellátás színvonala a bútor kivételével javult. A jobb zöldség-gyümölcs értékesítés—vásárlás lehetőségét javítja az átadás előtt álló Búzatéri piaccsarnok. Növekedett a város — főleg átmenő jellegű — idegenforgalma. Az V. ötéves terv során 6152 lakás épült, 5,7 százalékkal kevesebb, mint a IV-ben. Nyíregyháza lakásállománya 1980. január 1-én megközelítette a 31 300-at. 1980-ban a lakásigénylők 16 százaléka jutott otthonhoz. Folyt a Kiskörút, a Szamuely lakótelep építése. A lakások átlagos alapterülete az 1975. évi 49 négyzetmétertől 61 négyzetméterre nőtt, az épített lakások 99 százalékát közművesítettek. A város területén lévő lakások 59,8 százaléka a vízhálózatba és 47,7 százaléka a csatornahálózatba be van kapcsolva. Az utóbuszok száma 38-ra nőtt, több a viszonylatok száma, hosszabb lett a hálózat. Közel 28 millió utast szállítottak 1980-ban. Már csak a Rakamaz felé vezető főúton akadályozza — tartósan — a vasút a közúti közlekedést felüljáró hiányában. Az egészségügy integrációja több vonatkozásban kedvező hatást gyakorolt az ellátásra. 1980-ban 1710 kórházi ágy működött a megyeszékhelyen. A Megyei Rendelőintézet új épületében a megnövekedett orvosi létszámmal jobb ellátást biztosítottak. Az 52 orvosi körzetből 4 nem volt betöltve, de helyettesítéssel pótolták a hiányt. A mentőautók száma 18-ra emelkedett. A bölcsődék kihasználtsága még mindig magas volt. Az óvodai férőhelyek nagyarányú (5 év alatt 46 százalékos) növekedése ellenére még zsúfoltság volt tapasztalható a város óvodáiban. Az V. ötéves terv során 86 általános iskolai tanterem épült a városban, zsúfoltság a Szameuly-lakótelep környékén volt. Tornaterem csak az iskolák (32) 56 százalékában volt. Nyíregyháza középiskoláiban 6837-en tanultak, 64 százalékuk nappali tagozaton.