Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

június végén 2944 tagja volt a négy termelőszövetkezetnek és a 18 csoportnak. Az összes területük közel 16 ezer katasztrális hold volt. Működött még egy sertéstenyésztő, egy tan- és egy kutatóintézeti állami gazdaság, együttes területük közel ötezer katasztrális hold volt. A termelés belterjesebbé vált. Nőtt az intenzív hasznosítású területek, és az ilyen növények aránya. Különösen a gyümölcsös terület növekedése volt számottevő. Kereskedelmi vonzása változatlanul igen nagy volt. A megye lakosságának 10,3 százaléka élt Nyíregyházán, de a kereskedelmi forgalom 27,5 százaléka itt bonyolódott le. Már megkezdte térhódítását az önkiválasztás és az önkiszolgálás (21 ilyen boltban). A vendéglátás, a szállás, az étkezési lehetőségek bizony eléggé mostohák voltak. Sürgető volt az új szálloda építése. A városi közlekedést néhány autóbusz és a villamos biztosította. Már felépült jó néhány négyemeletes épület az Arany János, a Toldi utcán, a vasútállomás és a kórház környékén. Ezekben az években kezdődött az oktatás a Felsőfokú Tanítóképzőben, valamint a Tanárképző Főiskolán és a Mezőgazdasági Technikumban. A 3 intézményben 1963 őszén 594 nappali és 599 levelező hallgató tanult, A sportolók igen kiemelkedő eredményeket értek el. A városból elszármazott Balczó András egyéniben és csapatban is öttusa világbajnokságot nyert. A futballcsapatok egy-egy osztállyal feljebb kerültek. A Spartacus első ízben játsznott az NB I/B osztályában. Számottevően javult az egészségügyi ellátás. Már jól működött a különböző egészségügyi szűrő- és gondozóhálózat. A mezőgazdaság átszervezése után csaknem az egész lakosság ingyenes orvosi és kedvezményes gyógyszerellátásra vált jogosulttá. Ez nagymértékben nehezítette az egészségügyi ellátást. A város környezetére ható funkciót tovább szükséges erősíteni ez volt a végkövetkeztetés. 214 Nyíregyháza város vízellátásának néhány kérdése. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. november 28. (3 p.) Az elmúlt években tapasztalt fejlődés ellenére a város ivóvíz-ellátásában alig volt előrehaladás. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a lakások 13,4 százaléka, a lakosok 13,6 százaléka kapta vízvezetékből az ivóvizet. 1960—1962 között már gyorsult az ütem, az ebben az időszakban épült lakások 61 százalékát vízvezetékkel látták el. Egy részüket törpe"vízműre, más részüket házivezetékre kapcsolták. Ekkor már 2605 lakás