Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

2. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságának kiadványai. 21 KÖZLÉSEK, ELEMZÉSEK. 211 Nyíregyháza város helyzete 1954-ben. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1955. március 9. (16 p.) A város életének arról a szakaszáról szól, amikor még a megye és a város fejlődése alig volt érzékelhető. Ekkor még az iparvidékek és a hagyományos ipari városok, illetve néhány új (Komló, Dunaújváros stb.) fejlesztése történt jelentős központi támogatással. A népesség száma évi átlagban 500 fővel nőtt. Az adott évben (1954ben) összesen 48 lakás épült, annak több mint 60 százaléka állami erőből. A lakosságnak ekkor még több mint egyharmada külterületeken élt, igen nehéz körülmények között. A földterület közel 68 százalékán egyéni gazdálkodás folyt. Bár tíz termelőszövetkezet volt, a földterületnek együttesen is csak 10 százalékát használták. Termésátlagaik igen alacsonyak voltak, mivel a gazdálkodás színvonala igen alacsony volt. Számottevő olyan ipari üzeme, amely egész évben működött volna, nem volt. Az ipari üzemek közül legjelentősebb a Dohányfermentáló volt. 802 fő évi átlagos állományi létszáma a megye termelési értékének több mint 20 százalékát állította elő. A tíz tanácsi vállalatnál 778-an, a hét kisipari szövetkezetben 505 termelő dolgozott. S alig-alig fejlődtek a korábbi években. A lakosság ellátása sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt kielégítve. Központi vízellátás nem volt. Az iskolák, diákotthonok fúrt kútjait is beleértve 57 fúrt és 16 ásott közkút volt a városban. A telefonelőfizetők száma 983, egyharmaduk volt magánelőfizető. Az egészségügyi ellátást 93 orvos — ebből 14 körzeti orvos —, 27 szülésznő végezte. A kórházi ágyak száma 634 volt, tüdő- és nemibeteggondozó működött. A város 11 óvodájába 491 gyermek járt. A 30 általános iskolában — amelynek 60 százaléka külterületen működött — 274 tanerő tanított. Az osztálytermek 56 százalékában váltott tanítás folyt. A nyolc középiskolában az 1954/55. tanév elején 2245 tanulót 134 tanár tanított. A rádióelőfizetők száma 8193 volt, a készülékek 21 százaléka vezetékes rádió volt. Megkezdődött a sportstadion építése. 212 A Móricz Zsigmond Színház 3 éves működéséről. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. május 16. (3 p.) 1960. március 25-én ismét felgördült a függöny a 16 millió forintos költséggel felújított színházban. A befogadóképességét 450-ről 508-ra nö-