Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Horváth Gabriella: Új fénykép a „boldog ember”-ről

hattá), ht (hát), 11 (levél), m (meg), Mg Magyarország, n (nem), nn nagyon), ni (nincs), mjár (mindjárt), rt (mert), t (volt), tam (voltam), ttő (kettő), v (vagy), stb. Néha a sor végének a régi írógépeken szokásos merev margó állítása miatt a sorvégi szavak betűi lemaradnak: ezek véletlenül vannak így, nem rövidítések. Az alábbiakban a könyvtárunkban lévő kéziratnak két részletét mutatjuk be. Az első, nagyobb részlet afféle szociológiai dolgozathoz nyújthat segítséget: milyen volt a kisbíró élete egy olyan kis községben, mint Magosliget. A harmincas évek elején lehetett ebben a minőségben községi „alkalmazott" Papp Mihály. Az itt közölt szöveg a kézirat folyamatos rendjét követve közli azokat a részleteket, amelyeket a kisbírósággal kapcsolatos kérdésre válaszként kapott Móricz. Igen jól követhető, hogy Móricz céltudatosan kérdez, ha már — minden bizonnyal váratlanul — meglátogatta őket a magosligeti rokon. S mivel, mint köztudomású s ebből a szempontból Móricz Virág tavaly megjelent könyve is megannyi példát hoz, számára mindenki csak akkor és addig volt igazán figyelemre méltó „partner", amíg attól valamilyen megírható, használható, íróilag értékes történetet vagy tanulságot hallhatott, most is úgy igyekszik, vissza-visszatérve a kérdezési szándékra, minél többet megtudni Papp Mihálytól. De általában folyamatosan hozzuk azt a szövegrészt is, amikor csak érintőlegesen beszél a kisbírói funkcióról, a 7—8 évvel előbbi közelmúltról, hanem — kissé öreges kitérőkkel, beszélgető kacskaringókkal — másfelé is elkalandozik és a jelen, az 1941-i napok aktuális kérdéseit adja elő (mint pl. a cukor jegyek, a mostani jegyző, a tanító ügy, a nyugdíjasok, a mostani kisbíró és fizetése, stb.). Ebből az is kitűnik, hogy egyáltalában nincs készen a kapott „anyag", annak kihüvelyezése, írói megformálása majd csak ezután következhet. A szöveg közlésekor feloldottuk Móricz rövidítéseit és a kétségtelen géphibák, melléütések értelemszerű kiegészítésére, pontosítására kerül sor. De ahol Móricz fonetikusan írta a hallott szöveget (vót, mettróbáltam), itt is ugyanúgy olvasható; ahol Móricz nem úgy írta le, itt sincs változtatás. A beszélgetés ideje 1941. augusztus 20. (vagy 21.?). Papp Mihály az előző évben hagyta abba a valószínűleg nem valami soká viselt falusi hivatalt. Előbb a képviselőjük, Gál Endre pártfogásával próbált fix fizetéshez jutni, de az nem sikerült. Pedig kéne valami biztos pénz, adóra, adósságra, nagy a család, már az unokák is szaporodnak. Papp Mihály azonban nem született tisztviselőnek, a kisbíróságból is hamar kikopott, s akkor nem maradt más reménysége, csak Budapest, meg a Zsigabátyám.