Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

ta párt vezetősége elé. A csendőrtisztek közül Kamuthyt áthelyezték* többen pedig megszöktek a felelősségrevonás elől.(57) Tudomásunk van arról, hogy megalakult a szociáldemokrata párt Tivadar, Tarpa, Hete községekben is.(58) A szociáldemokrata párt ellensúlyozására kezdték meg a kisgazda­párt (pontosabban Nagyatádi Szabó István vezette Független Kisgazda és Földműves Párt) szervezését, amelynek bevallott célja volt „ . . . a forra­dalmi és szocialista párttal nem csak megyei dolgokat illetőleg, de or­szágos ügyekben is felvenni a küzdelmet és kényszeríteni őket egy mér­sékeltebb kormányzásra vagy a teljes visszavonulásra."(59) A kisgazda­párt szervezését az a Deresényi Ferenc kezdte meg, aki 1918 őszén há­tatfordított a Károlyi-féle Függetlenségi és 48-as pártnak, mert úgy érezte túlságosan megbízhatatlan elemekkel hígult fel a forradalom után. Miután faluról-falura járva az agitációs körutak sikerrel kecsegtet­tek. A nagylétszámú tömeggyűlést komoly eredménynek könyvelték el a párt szervezői, sőt úgy érezték teljesülni fognak elképzeléseik a párt­tal kapcsolatban. Elnöknek Dercsényi Ferencet, alelnöknek Czeiner Nán­dort és a titkári funkcióra pedig Fedák Istvánt választották meg. 1919 márciusában az országgyűlési képviselő választási kampány so­rán kitűnő alkalom kínálkozott a kisgazdapárttal kapcsolatos remények valóraváltására. Mivel időközben a kormány megvalósította Ruszka— Krajna önállóságát,(60) Bereg vármegye tiszaháti és mezőkaszonyi járá­sát Szabolcs megyéhez csatolta, mint választási körzetet. A két megyéből közösen jelöltek volna képviselőket lajstromos szavazás alapján. A jelö­lőgyűlés határozata szerint Dercsényi Ferenc és Hetei Bertalan a kis­gazdapárt, Nagy Ernő alispánhelyettes pedig a Károlyi-pártnak a jelölt­jeként indult volna. Kiss Rolanddal, Szabolcs vármegye szociáldemokra­ta kormánybiztosával azonban nem sikerült megegyezésre jutni sem a képviselők személyében sem számában. Dercsényi nyíregyházi látogatását a kisgazdapárt szervezésére is fel­használta. Felkereste a Gazdasági Egyesület megyei elnökét Megyery Gézát, hogy a két egyesület és pártszervezetet a választási kampány ide­jére szorosabb együttműködésre késztesse. Azt javasolta, hogy a Gazda­sági Egyesület vegye kezébe a kisgazdapárt szervezését Szabolcsban is, s a két megyei szervezet egymást támogatva lépjen fel a „forradalmi és szocialista párttal" szemben a választási küzdelemben. Majd felkeresték Murányi László volt kormánybiztost is, akinek segítségére biztosan szá­míthattak, hiszen a szociáldemokrata párt nyíregyházi vezetőségének 1919 tavaszán kemény politikai csatározások után sikerült őt eltávolíta­ni a megye éléről. Másnap még néhány vezető állású személlyel kiegé­szülve egy rövid megbeszélést tartottak a választással kapcsolatban. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom