Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

a gimnázium tanári szobája is, mert Beregszászról a gimnázium is Tarpára menekült. A közhivatalok később megfogyatkoztak, az Államépítészeti Hivatal a nyíregyházival, a Tanfelügyelőség a mátészalkaival egyesíttetett, a pénzügyigazgatóság már előzően Csarodáról elköltözött és beolvadt a nyíregyháziba, majd a gimnázium is Fehérgyarmatra ment át, aztán egyesíttetett a nyírbátorival."(18) Gulácsy István alispán a belügyminiszternek Csarodáról Tarpára való költözködés ügyében írt levelében szólt arról is hogyan képzeli el a végleges megoldást a megyeszékhely ügyében. A szóbanforgó terület központjául Vásárosnaményt ajánlotta a következő indoklással: ,,A felszabadult községek közül egyedül Vásárosnaménynak van kereskedelme, kezdetleges kisvárosi jellege és annak van a legtöbb intelligens lakosa." A többi érve főként stratégiai fekvésével volt kapcsolatos, ugyanis a beregi községek Vásárosnamény kivételével a Tisza jobb partján fekszenek, és közvetlenül határosak voltak a csehszlovák területekkel. Addig az átellenben levő Vásárosnamény számára a Tisza természetes határt, védelmet is jelentett. Amint már említettük a románok felrobbantották a naményi Tisza-hidat és így nem volt biztosítva a zavartalan közlekedés a Tisza két partja között. Az ideiglenes kompjárat nem csak hogy lassú volt, hanem mint az alispán írta „ ... az ártéri töltésen belül eső hozzávezető útja se föltöltve, se kikövezve nincs, úgy előrelátható, hogy tartós esőzés idején a forgalomban fennakadás lesz, sőt, ha a víz kilép a mederből az átkelés teljesen lehetetlenné fog válni."(19) Gulácsynak ezért kellett átmeneti megoldásként ideiglenes tartózkodási helyet keresni a megyei hivatalok részére. 1920 májusának közepén kezdődött meg a költözködés Csarodáról Tarpára,(20) ahol a rákövetkező hónap végén Bereg vármegye első közgyűlését is megtartották.(21) Nem elsősorban azért érdekes számunkra ez a közgyűlés, mert itt iktatták be az új főispánt, hanem mert valószínűleg ekkor határoztak a forradalmi eseményekkel kapcsolatos adatgyűjtésről. Gulácsy alispán 1464/1920. k. i. számú szeptember 27-én kelt körlevelében adja ki az erre vonatkozó utasítását.(22) A vármegyei levéltár elvesztésével indokolja „az utolsó mozgalmas évek történetére vonatkozó adatok" összegyűjtését és megőrzését, ugyanakkor „felhívja az összes ténylegesen szolgálatban álló és nyugalomba vonult tisztviselőket, a községi elöljárókat, a lelkészeket, tanítókat, és a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy írják le és szolgáltassák be mindazt, amiről a vármegye történetére vonatkozóan tudomásul bírnak." Gulácsy alispán feladata volt, hogy a közigazgatási bizottság tagjaiból név szerint Bay György, Horváth István, Tomcsányi V. Pál, Bay Lajos, Péchy Szabolcs, Eötvös Sándor, Szeniczey János — és más arra érdemes személyekből bizottsá-