Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

got alakítson az anyag rendezésére, majd azt a levéltárban helyezze el.(23) Minden községről van valamiféle iratunk a forradalmi eseményekre vonatkozóan, mégha némelyik igen szegényes is. Vásárosnamény, Gergelyi és Ugornya esetében pedig a honismereti szakkörök gyűjtésére támaszkodtunk. Számos esetben, amikor a jelentéseket nem közvetlenül az alispáni hivatalhoz küldték, hanem betartva a szolgálati utat pl. az esperesi vagy főszolgabírói hivatalhoz, sok esetben nem jutottak el a rendeltetési helyre. Mindez kiderül azokból a válaszokból, amelyeket az alispán 1921 januárjában a 71/1921. k. i. számú sürgető levelére befutottak. Sajnos hiányzanak a járási főszolgabírák összesítő jelentései mindkét beregi járásból. A rendelkezésre álló iratoknak egy részét vezető poziciót betöltött megyei tisztségviselők készítették, így a községekben történt események leírásán kívül képet kapunk a megyei magyar közigazgatásnak a két forradalommal kapcsolatos magatartásáról, politikai állásfoglalásáról is. Miután az 1923. évi XXXV. tc. megszüntette Bereg vármegye önállóságát és Szatmár, Ugocsa és Bereg ideiglenesen egyesített vármegyék néven Mátészalka székhellyel új közigazgatási egységet hozott létre, az irattári anyagot Tarpáról Mátészalkára költöztették. így a megyeszékhely Vásárosnaményba való helyezésének ügye is lekerült a napirendről.^) 1939-ben a Magyarországhoz csatolt felvidéki és kárpátaljai területek közigazgatásáról szóló 9330—1938. M. E. számú rendelet megosztotta Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyesített vármegyéket. A különválás után vagyonmegoszlásra került sor a most már két megye között, s a megállapodásban a levéltári anyag Beregszászba való szállításáról is rendelkeztek.(25) A szóbanforgó iratok így kerültek a Beregszászi Levéltárba. A két világháború közötti időszakból Beregre vonatkozóan csupán néhány nem különösen jelentős iratot és a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyveit az 1920 és az 1922-es évekből őrzi a SzabolcsSzatmár megyei Levéltár. Polgári demokratikus forradalom 1918. október 31—1919. március 20. A világháború vége felé a nehezedő gazdasági helyzet, a fokozódó éhínség, a folyamatos rekvirálások növelték az elégedetlenséget a lakosság körében. M. Tróján már említett munkájában idézi a munkácsi görög katolikus püspök 1918 januári jelentését, mely szerint a vármegyé-