Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

ként visszaemlékezések gyűjtésével, a résztvevők elbeszéléséből rekonstruálva az eseményeket. Utólag vetődik fel milyen pótolhatatlan veszteség ért bennünket azzal, hogy ez a munka nem volt elég szervezett és tervszerűen összehangolt. Munkánkhoz felhasználtuk a honismereti szakkörök múzeumi pályázatra beküldött doglozatait (lásd Jósa András Múzeum Történeti Adattár) és Gyarmathy Zsigmond által összeállított „Módszertani levelet" a vásárosnaményi szakkörök tízéves munkájáról.^) Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy munkánk csupán adalék a beregi községek 1918—1919. évi történetéhez. E terület történetét megírni olyan levéltári iratok, mint a főispáni, alispáni, vagy a megyei és községi direktóriumi iratok stb. ismerete nélkül semmiképpen sem lehetséges. Még akkor is csupán torzó marad a kép, ha nagymértékben támaszkodunk a szovjet történészek tanulmányaira, hiszen ezek a területek kutatásainkon kívül maradtak. A Bereg megyére vonatkozó korabeli sajtóanyag, amely a magyarországi könyvtárakból jórészt hiányzik a Beregszászi, illetve az Ungvári Levéltárakban, könyvtárakban szintén megtalálhatók, s amelyeknek a tudományos feldolgozása a további együttműködés eredménye lehet. Bevezetés A felhasznált iratanyag keletkezésének történetéhez ismernünk kell, ha fő vonalaiban is Bereg vármegye területi hovatartozásának kérdését az I. világháború befejezése után. 1919. április 26-án foglalták el a román burzsoá csapatok Beregszászt, egy nappal később Munkácsot, ahová a hónap utolsó napjaiban bevonultak a Csehszlovák Köztársaság csapatai. így az egész Bereg vármegye román, illetve csehszlovák megszállás alá került.(10) Bereg vármegye ruszinok lakta részein már június hónapban bevezették a csehszlovák közigazgatást, míg a magyarlakta területeken beleértve Beregszászt is még szeptember folyamán is magyar közigazgatás folyt. December hónapban vonták ki a Csehszlovák Köztársaság csapatait Beregsurány—Tarpa—Jánd—Ugornya—Barabás határolta területről,(11) amely a volt tiszaháti és mezőkaszonyi járások egy részét foglalta magába, azt a 25 községet, amely a trianoni békeszerződés után Magyarországhoz került. Ugyancsak a hónap végén kelt a beregszászi zsupán körrendelete, amely szerint a magyar tisztviselőknek 1920. január elsejéig le kellett tenniük a hűségi fogadalmat. A körrendelet félreérthetetlenül utalt ar-