Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

is a Biharral és Szabolccsal szomszédos részeken, továbbá szétszórtan a Tisza, Kraszna és Szamos mocsaras partvidékén fekvő falvakban laknak. Több a földjük, mint amennyit meg tudnak művelni. De amit megterem a föld, azt sem tudják eladni, ezért nyomrognak, keresetük a táplálkozásra és ruházkodásra is alig elegendő. 3. §. A valachok* A valachok — mint mondottuk — a hegyeket lakják s szokásuk szerint nyers, műveletlen életmódot folytatnak. Minél zordabb a vidék, annál sűrűbben tűnnek fel kalyibáik, főleg az Erdéllyel határos hegyekben. Az erdélyi valachok ugyanis az egykor Dáciában lakó rómaiak maradékai. Amijük van, az nagyon kevés, és azt is az erdőkben rejtegetik. Ezért a hadjáratok, háborúk alkalmával sem pusztultak úgy, mint a magyarok. A magyarok honfitársaiknak tekintik őket, s jó szomszédságot ápolnak velük, ők viszont tolvaj lásból és rablásból élnek. Olyan ügyesen lopják a lovat, hogy a tulajdonos nem képes megakadályozni a tolvajlást. Gabona helyett kukoricát termelnek. 4- §• A rutének A kisoroszok, vagy rutének olyan csoportját képezik a szlávoknak, mely a dákoktól, jazigoktól, szarmatáktól származtatja magát. Nem sokan vannak, de akik a megyében laknak, szintén a hegyvidékre települtek, s közelebb vannak a szarmatákhoz. Telephelyük Máramarossal határos. A valachoktól nem engedik magukat megraboltatni, de ők sem vesznek át azoktól semmit, legfeljebb a nyelvüket. Életmódjuk, szállásuk a valachokéhoz hasonlít. Lakásuk: kalyiba, táplálékuk: tej, kenyerük egyik helyen kukoricából, másutt zabból készül. Vallásuk: görögkeleti, melynek szertartásait papjaik örökítik tovább, akiket csak hosszú szakálluk és hosszabb ruházatuk különböztet meg a világiaktól. A németek és szlovákok, Károlyi Sándor gróf, a telepítő A megyében még németek és szlovákok laknak, akik nemrég települtek be. Az eredetileg is lakatlan, vagy a magyarok által elhagyott helyeket olyan népekkel kellett benépesíteni, akik hajlandók votak oda telepedni, így az egyik helyre Felső-Magyarországról, máshová Németor*A valach név a XVIII. század elején még nem jelent egyértelműen románt, ezért nem fordítjuk. (A fordító).