Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

Kerekes Bervik Pásztor Dutkai Tamás Farkas Brán Káposzta Szűcs Silomán Bokor Donka Pócsi Almási Szikora Suli Sepesi Plehes Kisfalugyi Jónás Kozák Péter Jolup Bogdányi Marján Drágos A XIX. század elején előforduló nagyszámú görög katolikus nevéből a következőkre lehet következtetni: a XVIII. század második felének és a XIX. század elejének nem sváb beszivárgásai és betelepítéseinek következtében zömmel magyarok, kisebb számban románok és szlávok kerültek a faluba. Az egyértelműen román és szláv nevek alig haladják meg az egy-egy tucatot. Román neveknek tekinthetők: Leskó, Támba, Urgán, Drágán, Gorzó, Steridon, Fesku, Muzán, Moldován, Argyilán, Silomán, Brán, Sikora, Jolup. Szláv nevek: Nikita, Zajatz, Kosztik, Hornyák, Guval, Bzopovics, Ptecznitzki, Czatoczki, Tokár, Bervik. A sűrűn előforduló Orosz név is szláv eredetre utal, de ekkorra már bizonyára elmagyarosodtak. Az előforduló román nevek igazolják, hogy kis számban románokat is betelepítettek a községbe. De, amint a többi név is jelzi, sokkal nagyobb azoknak a száma (ruténeké és főleg magyaroké! akik „csupán a román liturgikus nyelvvel élő görög szertartású"-ak. Dr. Papp György(16) a szabolcsi görög katolikus parochiák történetével foglalkozva a román betelepítésekről így ír: „Román telepítésekkel a vármegye déli részein találkozunk. Túlnyomó részben román telepítés Nyíradony 1736-ból, Nyacsád 1740-ből és Nyábrány 1790-ből. Részben román telepesek lakják Kislétát (1735), Birit (1762—67), Űjfehértót (1769), Kállósemjént (1780 előtt) és Napkort (1814) a leány egyházak közül Kiskállót. A román telepesek zöme tehát a XVIII. század derekára esik." Egyértelműen a fenti szerző is csak azt állítja, hogy a betelepítettek görög szertartásúak: „ ... vajon a jelzett helyeken betelepedett románok fajilag is románok voltak-e vagy csupán a román lithurgikus nyelvvel élő görög szertartású magyarok?" Mint a fenti nevek mutatják a kérdés teljesen jogos volt, a betelepített görög szertartásúak többsége nem volt román. összefoglalva a XVIII. századi és a XIX. század eleji betelepítések és beszivárgások eredményét, Napkor nemzetiségi összetétele a következő arányokat mutatja: a római katolikus lakosság nagyobb része (kb. kétharmada) sváb, kis része magyar, a lakosságnak kb. 40 százalékát kitevő görög katolikusok nagyobb része magyar, jóval kisebb része rutén és román. Végül egy kis töredéket tesz ki a református magyar és az izraelita zsidó lakosság. A vallási összetételt figyelmen kívül hagyva tehát, a