Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

XIX. század elején a lakosságnak majdnem vagy kb. a fele magyar, a másik fele pedig nagyobb részben sváb, kisebb részben ruszin (rutén) illetve román (valach). A magyaroknak ez az igen magas száma magyarázza meg azt a tényt, hogy egy évszázad leforgása alatt, a XIX. század végére a svábok is, de a rutének és valachok is elmagyarosodnak és megszűnik a település nemzetiségi összetétele. (Gyorsította ezt a fejlődést az a tény, hogy Napkort többségében, szinte tisztán magyarlakta falvak vették körül (Oros, Pazony, Tura, Sényő, Tét, Apagy). Nagykálló megyeszékhely is (gyorsan magába olvasztva az idegen elemeket!) ebben az irányban hatott. A fentiek következménye az is, hogy a svábok vagy a rutének és románok nem változtatják meg a település régi zömmel magyar földrajzi neveit (Töt, Tézsár, Ludastó, Nyilas, ötköblös, Tikos, Rókás, Aranyos hegy, Kásás hegy, Kenderáztató, Csikós lapos, Peczkés, stb.), hanem átveszik, megtartják azokat. A napkori jobbágyok („parasztok") helyzete a XVIII. század végén az úrbéri iratok szerint Számos értékes megjegyzést találunk az úrbéri iratokban(17) Napkor község — földrajzi, domborzati sajátosságai által erősen befolyásolt — gazdasági viszonyaira vonatkozóan is. Azt látjuk, hogy Napkor gazdasági adottságai a svábok betelepítése után kedvezőek mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés számára. Sőt ipari növényeket (kender, dohány) is termesztenek! Mezőgazdasági termékeit Tokajba, Kereszturra, Kisvárdára, Kálióba viszik. (Nyíregyháza ekkor még nem jelentős megyei centrum.) Már háromnyomásos gazdálkodás folyik. (,,... három járás mezeje van.") Az úrbéri iratok szavaival a helység előnyös tulajdonságai („beneficia"): ..Ezen Helységnek három járás mezeje van. Rendszerint négy vonómarhával szántható, mind a három mezeje búzát, rost, zabot, lencsét, borsót, kendert, kukoricát megtermi. Kaszálló kerttye ezen Helységnek vagyon elegendő. Kétszer ugyan nem lehet kaszálni, de ha idejében feltakarják, marhatartásra alkalmatos nagyobb résziben a szénája. Mind járó, mind Csorda-béli marhájoknak az esztendőnek minden résziben elegendő és jó legelő fölgyök vagyon. Itatóvíz a Helység határaiban elég van. Tüzelő Cserjék és Gazzok is vagyon. Dohány termő fölgye van minden Gazdának a Helységben melynek termését el szokták adni. Kender áztató tó is elegendő és jó vagyon a határon. Száraz malom a Helységben kettő, vízimalmok pedig egy mérföldnyire vannak a Helység-