Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

és eldöntetett, hogy amíg nevezett falu ezen biztosíték alatt áll, a vármegyétől senki se vessen ki adót, hogy egészen benépesíthesse és a betelepítetteket évi egy arany fizetésére bocsássák." Az engedély és a betelepítések következtében 20 évvel később, egy 1764. évi vármegyei összeírás(3) szerint a község aranyos jobbágyainak a száma már 19. Az egy aranyat fizető telepesek nevei („nomina colonorum aureos solventium"): Szabó, Mészáros, Hirila, Cseki, Deli, Mursán, Bonas, Kozma, Erdély, Hugyai, Támba, Marisa, Domokos, Csordás, Szilágyi, Bonás, Isztrányi. E nevek felét a görög katolikus egyház 1814-ben kezdődő matrikulajában(4) is megtaláljuk. A XVIII. század közepén betelepített aranyos jobbágyoknak mind a neve mind a vallása azt mutatja, hogy kárpátukrajnai vagy erdélyi magyarok, elmagyarosodott rutének vagy oláhok, esetleg rutének és oláhok. A fenti jegyzék tehát tanúsítja, hogy Napkor község új nemzetiségi összetételében először jelentős helyet kaptak a rutén—román elemek, az ún. „oroszok." (Mint ismeretes, ez az elem a XVII. század végén, a XVIII. század első felében is meg volt már, de a pestis a magyar lakossággal együtt megsemmisítette!) Ez a tény a magyarázata annak, hogy egy igen neves településföldrajzi műben, a Bél Mátyást kiegészítő Szabolcs megyei helységleírásokat tartalmazó kötetben a következő megjegyzést találjuk Napkorról 1784-ben: „Napkor vicus Kallayorum Ruthenis habitans, alioquin agro amplo, et faecundo."(5) („Napkor a Kállayak falva, amelyet ruthenek laknak, egyébként termékeny szántóföldben bővelkedik.") A megjegyzés 1784-re természetesen már nem áll, hiszen ekkor már a svábok teszik ki a lakosság nagyobb részét, de egy bizonyos időre, az 1740-es évek közepétől a 60-as évek közepéig, igaz magva van az adatnak. (És persze — mint már hangsúlyoztuk — a ruthéneken „oroszokon", a későbbi Kárpátukrajnából betelepített görög katolikus magyarokat, többé-kevésbé elmagyarosodott ruthének és oláhokat értve.) * * * A település azonban az 1760-as évek közepéig — mint láttuk — kis létszámú marad. A Kállayaknak Észak-Erdélyből vagy Kárpátukrajnából nem sikerült elegendő jobbágyot betelepíteni. így kerülhetett sor az 1760-as évek közepén a svábok betelepítésére is. De kik is ezek a svábok? Hogy kerülnek Szabolcs vármegyébe? Az Üj Magyar Lexikon szerint a svábok :(6) „1. Félnémet nyelvjárást beszélő, zömmel Baden és Württemberg területén élő németek. Nevük a svévek nevéből ered, akiknek egy része az i. sz. 3. században telepedett le a Rajna, Neckar és Duna közére. 1806 óta Bajorországban, illetve Württembergben (NSZK) élnek. •