Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

2. A XVIII. század folyamán Magyarországra betelepített németek neve. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a török hódoltság idején elnéptelenedett terület több részére a bécsi udvar D.-Németországból ho­zott katolikus vallású telepeseket a rebellis magyarok ellensúlyozására. A telepítés első ütemét a XVIII. század elején hajtották végre, majd az 1770—80-as években került újból sor nagyobb méretű, tervszerű akció lebonyolítására. A svábok nagy részét a déli részekre (Bácska, Bánát, To­rontál vármegye) telepítették újonnan épített falvakba, kisebb részük a Duna jobb partján, részben vagy egészen elnéptelenedett falvakban vagy városokban (pl. Pécs, Buda, Pest) kapott otthont a régi magyar jobbágyok által bírt jobbágy telkeknél nagyobb földdel s több évi adómentességgel. A több mint 400 helység új lakói között elenyészően kevés volt a Svábor­szágból telepítettek száma, többségük Szászországból, Pfalzból szárma­zott. Ennek ellenére a telepeseket s utódaikat sváboknak nevezték első­sorban a német irodalom alapján, amely a magyarországi németeket du­nai vagy bánáti sváboknak nevezte." Szatmár vármegyében Károlyi Sándor, a szatmári béke létrehozója, telepít be a XVIII. század első felében nagy számban svábokat.(7) Sza­bolcs vármegyében Rakamaz, Vencsellő szinte teljes egészében, Napkor és Pócs-Petri pedig jelentős részben sváb lakosú lesz a XVIII. század­ban.^) Miután ugyanis a Kállayaknak a szórványos betelepítésekkel két évtized alatt sem sikerült Napkort teljesen benépesíteni, sor került a „svábok" betelepítésére. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár Napkorra vonatkozó, 1772-es úrbéri iratai között két 1765-ben keletkezett szerző­dés másolata(9) is megtalálható. Az egyiket N. Kállay Ferenc és László, valamint Nyiczky Magdolna köti a Rakamazról betelepített svábokkal, a másikat N. Kállay Ferenc a Fényről, egy Nagykároly melletti német aj­kú faluból származó svábokkal. Mint az úrbéri iratok mutatják, a svábok is kedvezményekkel kerültek a faluba, valamennyien megtarthatták a szabad költözködés jogát. A szerződéssel betelepített és a később beszi­várgott sváb családok száma — a napkori római katolikus anyakönyvek tanúsága szerint — a XVIII. század végére meghaladta a száz családot is, s így létszámuk — pár évtizedig — a nagy jobbágy vándorlás ellenére is — felülmúlta a lakosság többi elemeit. Csupán az 1772-es úrbéri iratok­ban több tucat sváb névvel találkozunk. A napkori svábok származására vonatkozóan korábban is voltak el­képzelések. A XIX. század második felében Pesty Frigyes néprajztudós a délerdélyi szászoktól eredezteti őket, az 1805-ös canonica visitatio sze­rint Mária Terézia és II. József telepíti be őket. A magyar nép története számára valóságos kincsesbányát képező levéltárak segítségével viszont

Next

/
Oldalképek
Tartalom