Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

Országosan ma már pontos adataink vannak a népi kollégisták származás szerinti összetételéről. A nyíregyházi névsorok is azt igazolják, — amint a Bessenyei kollégisták esetében láttuk —, hogy ez városunkban is összhangban volt a mozgalom célkitűzéseivel. Statisztikák helyett ezért érdemesebb azt megjegyezni, hogy e fiatalok általában a falvak mobilabb elemeiből kerültek ki, akikben nemcsak a tudásvágy volt meg, hanem az új iránt is nagyfokú érzékenységet mutattak. Nem féltek a politizálástól, sőt egyenesen igényelték azt, mintha úgy érezték volna, hogy nekik kell helyrehozni valamit, amit az idősebbek elrontottak. Nem hiányzott belőlük a közösség iránti odaadás, a cselekvési kedv, a változtatni akarás, a nép iránti hűség. Hogyan fejlesztették tovább ezeket az erkölcsi tulajdonságokat a nyíregyházi kollégiumok? A városban való bentlakás nemcsak olcsó otthont és ellátást, hanem időt és lehetőséget is biztosított a tanulásra, művelődésre. A közösség pedig a Győrffy Kollégium hagyományait követve (a kollégium rangjáért felelősséget érző vezetők hozzáértő pedagógiai irányításával) értette a módját, hogy kifejlessze az egyénekben a szakmai, politikai és társadalmi aktivitást. Ez a származását, gondolkodását tekintve viszonylag homogén közösség még a félénkebb, visszahúzódóbb fiatalokat is könnyen és hamar, megrázkódtatások nélkül átsegítette a nehézségeken. Megkönnyítette ezt még a vidék központjában lévő kisvárosnak és maguknak a kollégiumoknak a környező falvakkal való állandó és rendszeres kapcsolata. így senki sem érezte magát idegennek sem a városban, sem a kollégiumban. A közölt táblázat második oszlopának létszámadatai kifejezően érzékeltetik, hogy népi kollégiumaink jelentős mértékben járultak hozzá vonzáskörzetükben a NÉKOSZ célkitűzéseinek teljesítéséhez. Nem kevésbé figyelmet érdemlőek azonban azok a szervezeti és munkaformák is, amelyek a tanulók ismeretszerzésének, képzésének és végső fokon személyiségformálásának eszközei és színhelyei voltak. Az iskolai tananyag minél eredményesebb elsajátítása érdekében nem mellőzték a hagyományos módszereket (önálló tanulás, tanári korrepetálás, tanulókör, tanulópár, rendszeres ellenőrzés stb.) sem, de a kollégisták szellemi gondozásában a többletet azok az eljárások nyújtották, amelyeket elsősorban a Győrffy Kollégium eszköztárából kölcsönöztek. Folyamatosan (félévekre készített tervek alapján) végezték a társadalmi és politikai ismeretszerzést. A Benczúr Gyula Népi Kollégiumban például az 1948/49. tanév első félévében az alábbi témaköröket dolgozták fel: A népi demokrácia — út a szocializmushoz; A munkásosztály új helyzete és szerepe a népi demokráciában; Reakciós és haladó erők harca a világpolitikában; Az egyház és a demokrácia; A társadalmi formák