Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

fejlődése; A magyar feudalizmus, A kapitalizmus fejlődése és a klaszszikus kapitalizmus; Az imperializmus mint a kapitalizmus monopolista szakasza; A magyar kapitalizmus; A szocializmus elmélete, a proletárforradalom elmélete; A Szovjetunió megalakulása, harca a szocialista iparosodásért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért. A feldolgozás tanulók által vezetett szemináriumi keretben történt, amelyhez kötelező irodalmat jelöltek ki. Év közben három dolgozatot készítettek az elvégzett tárgykörökből, majd félévkor vizsgán adtak számot felkészültségükről a következő vizsgakérdések alapján (amelyek közül egy-egy már utal a politikai életben jelentkező torzulásokra is): Egységes-e a parasztság? Indokold meg nézeteidet; Mi történik ma Kínában? Miért demokrácia-ellenes a klerikális reakció? Mi tette lehetővé a 3 éves terv megvalósítását? Mi idézte elő a rabszolgatársadalom bukását? Miért kell részt venniök a népi kollégistáknak az EPOSZ-ban? Mi a rabszolgatársadalom? Miért élesedik az osztályharc ma Magyarországon? Milyen volt a jobbágyság helyzete 1848 előtt? Miért vált szükségessé a hűbériség bukása? Mit jelent a társadalmi haladás? Hogyan alakult ki a kapitalizmus? Miért szükséges a falu szövetkezeti fejlődése? Kik képezik a reakciót a falun és miért ők? Mik voltak a parasztmozgalmak bukásának okai? Milyen erők állnak egymással szemben a világpolitikában? Mit tudsz a rabszolgalázadásokról, és mik voltak eredménytelenségeik okai? Miben látod a Diákszövetség legfontosabb feladatait? Miért fontos az, hogy minél több munkás és szegényparaszt származású fiatal tanuljon? Melyik a legforradalmibb osztály és miért? Mi a véleményed a diákszövetségi tanulókörök munkájáról? Mi a különbség a kapitalista és a szocialista szövetkezet között? Miért magasabb rendű társadalmi forma a rabszolgatársadalom az ősközösségnél? stb.(36) A szemináriumi kérdéskörök összeállításához, a dolgozatok kijelöléséhez segítségként kaptak központi tematikát a NÉKOSZ-tól, s ezt rendszerint át is vették, máskor keretként kezelték. Arra természetesen nem gondolhatunk, hogy e foglalkozások eredményeként széles körű marxista műveltséget szerezhettek kollégistáink (hiszen ehhez nem is rendelkeztek kellő előismerettel), de akkor, amikor az iskola ebben még lényegesen kevesebbet adhatott, mindenképpen jó alapozásnak minősíthetjük. Formájában pedig azáltal, hogy nem leckefelmondásról volt szó, hanem vitaindító előadásokra, vitavezetésre, vitára, kérdésfeltevésre stb. való felkészülésről, nagymértékben hozzájárult képzettségük emeléséhez. Megtanultak kérdezni, lényeget kiemelni, érvelni, fegyelmezetten vitázni. És micsoda nevelő erő rejlett abban, hogy lehetőségük, sőt kötelességük volt véleményüket a közösség előtt kifejteni, álláspontjukat itt védeni, vagy az ellenérvek miatt mások igazát elismerni!