Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

egyházi szervezetei közötti jó viszony megerősítésében is jelentőséget tulajdonított neki 1946. július 31-i jelentésében.(11) Augusztus első napjaitól a helyi sajtó felhasználásával tovább szélesítették a szervezés kereteit. Dr. Rácz Géza kultúrtanácsnok „Kollégiumot a magyar paraszti és munkás tehetségeknek!" (Magyar Nép), „Kollégiumot a jövő vezetőinek!" (Szabolcsi Hétfő) és „A Bessenyei György Népi Kollégium felállítása" (Szabolcsi Kis Újság) címeken jelenteti meg közel azonos tartalmú felhívásait, amelyeket az MKP lapjában több támogató cikk, majd híradás is követ.(12) Az alispán augusztus 6-án köriratban tájékoztatta a járási főjegyzőket a Véső utcai kollégium felállításáról, amelyben „olyan paraszt- és munkásifjak helyezhetők el, akik a maguk erejéből magukat iskoláztatni nem képesek, de mindenképpen kívánatos, hogy ezeknek az iskoláztatását maga a társadalom biztosítsa". A továbbiakban utasítja a főjegyzőket, hogy „a községi elöljáróságok, esetleg a társadalmi szervek bevonásával találjanak módot arra, hogy . .. amennyiben községükből egy-egy ilyen szegény, kiváló előmenetelű ifjú a kollégiumba kerülne", vállalják el az utána fizetendő díjakat, illetve szolgáltatásokat.(13) Amikor így teljes erővel folyt az agitáció a megyében, és Fazekas János polgármester is azt jelentette az alispánnak, hogy a Bessenyei György Népi Kollégium 25 fővel már e tanévben megkezdheti működését, az elhelyezésére kiszemelt Vay Ádám utcai épület Véső utcai szárnya még lakhatatlan, romos állapotban volt. Sürgősen hozzá kellett kezdeni a szükséges javítási, átalakítási munkákhoz. Tervpályázatot írtak ki, de a legolcsóbb ajánlat is meghaladta a város teljesítő képességét. Ezért a polgármester olyan átalakítást rendelt el, amely a célnak megfelelt, de 4^000 forintnál nem került többe.(14) Ezen kívül ugyancsak a város gondoskodott mintegy 15 000 Ft értékű építési anyag (tégla, cement, mész, ajtó, ablak, gerenda, csövek, csapok, kályhacsempék stb.) kiutalásáról, nagyobb részben a huszárlaktanyából.(15) Nagyon szerényen tellett a kollégium felszerelésére is, amit a következő (tervezett) „leltári tárgyak" alapján is megítélhetünk: a létszámnak megfelelő darabszámú vaságy, szék vagy pad; két főre legalább egy szekrény, lapos és mély tányér, kés, kanál, villa; minden 3 személyre egy mosdótál (a zuhanyzó elkészültéig); mosáshoz és mosdáshoz 2 darab 1 hl-es dézsa (a zuhanyozó elkészültéig) stb.(16) Az épület helyreállítása, átalakítása Bársony Sándor tanár irányításával és jelentős részben a diákok rohammunkájával készült el. Bársony Sándor az igazgatói teendőket nem vállalta ugyan, de a kollégiumépítési megbízását két hónapon át elismerésre méltóan teljesítettéül7) Az építkezés szeptemberre nem fejeződött be teljesen, néhány ab-