Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

5. A népházak hasznosítása, látogatottsága A népházakban mindig helyet kapott a gazdasági népkönyvtárul 16) hiszen erre a kezelési szabályzatban kötelezettséget is vállaltak, és sokszor itt helyezték el a VKM által telepített közművelődési népkönyvtárat is.(117) E népkönyvtárakból a község minden 16. évét betöltött lakosa kölcsönözhetett, ha felelősséget vállalt a könyvek épségéért, és évente 1 pengő használati díjat fizetett. A kezelési szabályzatban a népháztulajdonosok még kötelezték magukat, hogy helyet biztosítanak a Községi Gazdasági Bizottságnak, a Községi Néphivatalnak, ingyenes jogvédelemnek, az Országos Gazdasági Munkáspénztár helyi bizottságának. Zöldkeresztnek, a községi dalárdának, a háziipari és népművelési tanfolyamoknak, alkalmilag a község lakosságának gazdasági, kulturális érdekeit szolgáló iskolánkívüli népművelésnek.(118) Legtöbbször itt talált elhelyezést a Polgári Olvasókör, az OKH, a Faluszövetség fiókja stb.(119) A népházat igénybe vették jótékony célra is, ekkor a használati díjat mérsékelték vagy teljesen elengedték. A Rakamazi Hitelszövetkezet és Faluszövetségi Fiók népházszékházát pl. bárki díjtalanul vehette igénybe, ha a község lakossága részére gazdasági vagy egyéb speciális jellegű előadást tartott. A fentieken túl a népház volt a színi- és műkedvelő előadások tere. Ugyanis a kultúrházak elmaradhatatlan része volt a színpad.(120) A népházakban bonyolították le az iskolánkívüli népoktatást. Itt tartották a már korábban említett ismeretterjesztő tanfolyamokat, háziipari, téli gazdasági előadásokat stb. Innen lehetett a kisgazdák szellemi és gazdasági téren való irányítását megoldani.(121) Itt hallgatták a téli hónapokban, a szakemberek által tartott különböző előadásokat.(122) A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint ezeket általában vasárnap és ünnepnapokon rendezték, máshol „télen hetenként kétszer, háromszor összegyűltek a gazdák, hogy ügyes-bajos dolgaikat megbeszéljék, gondolataikat kicseréljék. Itt gyakran tartottak előadást a gazdasági felügyelőség szervei vagy okleveles gazdák, földbirtokosok, bérlők és ezek alkalmazottai."(123) A kultúrházban tárgyaltak meg a község gazdái sok mezőgazdasággal kapcsolatos kérdést.(124) Amennyiben vetítőgép volt, itt rendezték a mozielőadásokat. Erre példa a Rakamazi Hitelszövetkezet és Faluszövetségi Fiók székház—népháza, ahol 1925—1929 között különösen nagy volt az érdeklődés a vetített filmek iránt.(125) Hasonló közkedveltségnek örvendett a nyírmihálydi népház mozija is.(126) Ez adott otthont a gazdasági foglalkozású kisexistenciák rádiós oktatásának, pl. Kemecsén.(127)