Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban
A falusi népház volt az egyedüli lehetőség, ahol az érdeklődők néhány újságot átnézhettek és gazdasági ismereteiket részben ezzel, részben a népkönyvtári könyvek elolvasásával bővíthették.(128) PL a Buji Olvasóegylet tagjai bevitték a nekik járó napilapokat, hogy azokat a többiek is átnézhessék.(129) A népház volt a színhelye a falunapoknak is. Az 1930. október 25— 26-án megrendezettnek Nyírmihálydiban volt az országos megnyitója, és mivel programját az Országos Faluszövetséggel egyeztetve állította öszsze feltételezhető, hogy máskor is hasonlóan zajlottak le. A falunap programjával a lakosság elsősorban módosabb rétegének szakismereteit gyarapították, a gazdasági versenyek győztesei számára kiosztott díjakkal a még jobb eredmények elérésére ösztönöztek. Ugyanakkor az ünnepségek műsorszámai azt is bizonyítják, hogy ez a népművelési forma egy eszköz, egy alkalom volt a falusi tömegek politikai, ideológiai manipulációjához, neonacionalista neveléséhez. A falunap falufejlesztési értekezletből, a Faluszövetség helyi fiókjának alakuló közgyűléséből, felvonulásból (ezen iskolás gyermekek, magyar ruhás lányok, leventék, tűzoltók stb. vettek részt), istentiszteletből, a helyi mezőgazdasági kiállítás megnyitásából, leventeversenyből és önkéntes tűzoltó verseny bemutató gyakorlataiból állt.(130) A falunap keretében nyitották meg a népházat is, amelynek avató ünnepsége erősen hazafias és egyházi szellemben zajlott le — ezt programja is tükrözi.(131) A népházakban rendezték a táncmulatságokat.(132) Sőt sok esetben megfelelő vezetés hiányában csupán bálok, mulatságok, legfeljebb még műkedvelő előadások céljaira vették igénybe, és az év legnagyobb részében bezárva állt. Máshol személyi ellentétek, viszályok tették lehetetlenné annak kihasználását, amelyhez gyakran politikai, vallási, világnézeti ellentétek is adódtak.(133) A gazdasági népházat jövedelemszerzés céljából, csupán a kész kiadások megtérítése ellenében senki és semmiféle intézmény sem használhatta, a bevétel egy bizonyos százalékát be kellett fizetni a népházalap javára. Az FM kikötötte, mit nem lehet csinálni az általa anyagilag támogatott népházban. Így tiltotta a nyereséggel járó szerencsejátékokat, istent, hazát, vallást gyalázó beszédet, ilyen iratok felolvasását, ilyen képek közszemlére állítását, veszekedést, sértegetést, az állam és társadalmi rend vagy a hatóság elleni izgatást, a szeszes italok árusítását korcsmaszerű jelleggel. Ez utóbbit csak az illetékes hatóságoktól kapott engedély feltételeinek és a gazdasági népház házirendjének betartásával lehetett végezni.(134) Arról, hogy ezt miként lehetett megvalósítani abban az esetben, ha a népházban Hangya fiók is elhelyezést nyert, nincs tudomásunk,
