Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

Szabolcs megyében is jelentősen bekapcsolódtak a népházak létesítésébe^ itt közöljük az alábbi táblázatot. A Horthy-korszakban felépült, vagy tervbe vett Szabolcs megyei népházak megoszlása a fenntartók szerint(54) Fenntartó Önálló Társ Összesen Egyház 6 — 6 Falu Országos Földmíves Szövetség helyi fiókja 2 3 5 Földmíves és Gazdakör 10 3 13 Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet helyi fiókja 11 4 15 Község 15 5 20 Olvasókör, Olvasóegylet, Önképzőkör 2 2 4 Országos Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja 3 3 6 Levente Egyesület — 2 2 A jelen tanulmányban a Hangya Szövetkezet, az OKH és Faluszövetség székházépítési tevékenységével csak annyiban foglalkozunk, amennyiben ezek népház céljait is szolgálták és ennek során valamilyen anyagi támogatásért az FM-hez fordultak. 3. A népházak létesítésének anyagi körülményei Az FM évenkénti költségvetésében a 13. rovaton{55) rendelkezésre bocsátott összegből elégítette ki a népház-érdekeltségek segély és hitel kérelmeit. Az általa nyújtott népház támogatás az 1926. évtől vett nagyobb lendületet, mert a törvényhozás 1 millió aranykoronát bocsátott rendelkezésére.(56) Az 1926/27—1929/30. költségvetési években a tárca részére összesen 3 160 000,— pengő (a továbbiakban P) hasznos beruházási népházhitelt engedélyeztek.(57) A későbbiekben is évenként, átlagban közel 100 000,— P-t biztosítottak ilyen célra.(58) A pénzügyi műveletek elvégzésével az FM a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét bízta meg.(59) Egy 1931. június 6-án kelt je-