Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban
Szabolcs megye 15 hitelszövetkezeti székházából 1937-ben még csak a Nyírlugosi és a Tiszadadai Hitelszövetkezeté népház is egyben. Arról, hogy az FM a Hangya Szövetkezet Központjának és az OKHnak hozzá küldött javaslataira mit válaszolt, nincs tudomásunk. De kapcsolatuk meglétére bizonyíték pl. a Nyírlugosi Hitelszövetkezet népházának az FM-től kapott segélye.(43) Az 1923-ban alakult Falu Magyar Gazda és Földmíves Szövetség(44) a földműves lakosság politikai, gazdasági és kulturális megszervezését tűzte ki célul. Elsősorban a módos parasztságot és a középbirtokosságot kapcsolta be tevékenységébe. Központi irányító munkáját a kormányban lévő kisgazdapárt céljai határozták meg. Irredentizmus, álnépiesség, földreform-demagógia jellemezték tevékenységét.(45) Az előzőekben vázolt célok megvalósításának egyik formája a kultúrházakció volt. A Faluszövetség is támogatta, hogy minél több községben létesüljön népház, kultúrház, vagy legalább egy nagyobb teremmel rendelkező épület, amelyet később azzá lehet fejleszteni.(48) Egy 1926 j ban általa készített felmérés(47) a falvak társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetét akarta feltérképezni. Ennek egyik kérdőpontja a háború óta felépült, illetve tervbe vett népházak felől érdeklődik. A kérdőívek összesítéséből kiderül, hogy Szabolcs megyében Nyírbogdány és Rakamaz községben már ekkor állt a népház, míg 6 községben(48) csak tervezték annak felépítését.(49) A Faluszövetség helyi szerveinek áldozatkészsége és munkájának eredményeképpen évente több népházat avatott fel.(50) Az egyesületek és községek részére adott részletes útmutatás mellett, községfejlesztési osztályuk díjmentesen készítette el a megoldás stádiumába jutott kultúrházak pontos mérnöki tervrajzát és költségvetését. Ezáltal mentesítették a falvakat a nagy összegre rugó tervezői és költségvetési munkák honoráriumától.(51) Az FM „a kultúrház-akció előkészítését, a kérések jogosultságának felülbírálatát és ellenőrzését, a tervezetek és költségvetések elkészítését, a kultúrház használatára és kezelésére szolgáló szabályzat elkészítését, a felépített kultúrházak használatának ellenőrzését"(52) a Faluszövetségre bízta, ahol ezeket a teendőket a népművelési osztály látta el. A Hangya Szövetkezet, az OKH és a Faluszövetség ugyanazt a társadalmi réteget: a módos parasztokat, a nagy és kisgazdákat támogatta. Ez egybeesett az állam hivatalos, középréteget erősítő politikájával, ezért az FM anyagilag mindhárom szervezet székház—népház építését segítette.^) Annak bizonyítására, hogy a fentiekben említett országos szervek
