Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

megfelelően működött. Ilyen társadalmi bázisra támaszkodva indította el népházépítési akcióját azzal, hogy vidéken lévő fiókjait olyan székházépítésekben is támogatta, amelyek székházukba népház céljait is szolgáló helyiségeket terveztek. Sőt szorgalmazta az ilyen jellegűek építését. Mivel a korábbi anyagi fedezetet jelentő hitelforrásokból 1937-re már nem tudták kielégíteni a szaporodó székház-támogatások iránti kérelmeket, ezért a Hangya Központ kapcsolatot próbált teremteni az FM-mel. így 1937. július 26-án kelt levelében arra kéri a földművelésügyi minisztert, hogy költségvetési keretében a kultúrházak építésére fordítható összegből, a Hangya Szövetkezetek részére egyelőre hatvanezer pengőt engedélyezzen olyan építkezések támogatására, amikor azok a község vezetőségével egyetértésben, saját céljait szolgáló helyiségeken kívül kultúrhelyiségeket is építenek.(36) A Hangya Szövetkezeti Központ 1938-ban tervmellékletekkel ellátott kiadványt(37) adott közre Szövetkezeti ház—kultúrház címmel, amelyben elképzeléseit vázolta. Eszerint egy épületben lennének elhelyezve a Hangya, a hitel- és tej szövetkezetek, valamint a kulturális helyiségek. Szerinte a népházak csak abban az esetben tudják betölteni hivatásukat, ha „szoros kapcsolatba kerülnek a községben működő olyan más szervezetekkel, melyek szociális és gazdasági munkája nem kizárólag a népház vezetésére irányul, hanem állandó kapcsolatot tud teremteni a község lakosságával is."(38) E kooperáció a rendelkezésre álló anyagi források jobb kihasználását tette lehetővé. Az FM jól járt, mert azokban a falvakban, amelyekben ilyen típusú Hangya-székházak épültek, olcsóbban megoldotta a népház hiányának problémáját mint máshol, nem egyedül kellett a népház létesítéséről gondoskodnia. De jól járt a Hangya Szövetkezet is, mert így az FM-től kapott állami összegekkel megnövelhette a székházépítésre fordítható anyagi erőt. A népházépítési akció másik támogatója az 1898-ban alapított Országos Központi Hitelszövetkezeti39) volt. A kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek az elsősorban kisiparosokból és módos parasztokból álló tagjaik számára nyújtottak hiteleket. Trianon után hazánkban 2677 községben működtek hitelszövetkezeti fiókok.(40) A Hitelszövetkezeti Központ székházait igyekezett úgy építtetni, hogy azok egyben falusi népház, kultúrház céljait is szolgálhassák. A Hangya Központhoz hasonlóan 1937-ben ő is az FM-hez fordult, és kérte a falusi népházak, kultúrházak céljait is szolgáló hitelszövetkezeti székházak anyagi támogatását.(41) 1937. október 1-én kelt kimutatása szerint(42) az országban lévő 1009 hitelszövetkezetből 340 rendelkezik székházzal, s ezek közül 19 felel meg a népház céljainak is.