Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

előbb említett 17 kérelem között volt a Szabol.cs megyei Rakamaz községben épített népházé is, amelyről viszont tudjuk, hogy többször is kapott segélyt az FM-től, sőt az egyik nagyobb összeget a levél átküldése után néhány hónappal, 1927. áprilisában kapta meg.(28) A gyakorlati megvalósulást bizonyítja az a tény is, hogy az FM az általa segélyezett népházérdekeltségekkel olyan kötelezvényt Íratott alá, amely szerint azok kötelesek voltak helyiségeiket rajta kívül más minisztériumokhoz tartozó szerveknek is, így a VKM alá rendelt iskolánkívüli népművelésnek „bármilyen kulturális és más célra teljesen ingyenesen, bármikor rendelkezésre" bocsátani.(29) A VKM népházépítő tevékenységéről sem megyei, sem országos vonatkozásban nincs tudomásunk.(30) Az FM-hez érkezett kölcsön és segély iránti kérelmek szaporodása után a miniszter igyekezett a központi támogatást szabályozni. A már korábban tárgyalt minisztertanácsi határozat nyomán 76.769/1926. szám alatt állásfoglalást tett közzé: ,,A népházak (gazdasági) létesítésének támogatása és működésük ellenőrzése" címen.(31) Az FM anyagi segítsége az építési költségeknek csak maximum 40 százalékát érinthette. Ez államsegély, vagy alacsony (4 százalék) kamatozású hitel, esetleg mindkettő formájában valósulhatott meg. Az FM anyagi támogatásával létesült népházaknak a létrehozó erkölcsi testület által elfogadott, és a miniszter által jóváhagyott kezelési szabályzat szerint kellett működnie. Ez rögzítette a népház célját, fenntartóját, felügyeletét, az igazgatást végző választmányt, s azt, hogy abban milyen szervek, intézmények helyezhetők el. Továbbá tartalmazta használatának szabályait.(32) A szabályzat egyes pontjait részletesebben tárgyaljuk a megfelelő fejezetekben. A népházak felett a minisztérium, illetve az általa megbízott szerv felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel rendelkezett. Ha ellenőrzésük során arról győződtek meg, hogy a népház működése az FM által jóváhagyott kezelési szabályzattól eltér, vagy közérdekbe ütközik, akkor az annak igazgatását végző választmány működésének felfüggesztésére, és új választmány kiküldésére adhattak utasítást, illetve javaslatot.(33) Az 1898-ban alapított Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet(34) „feladata különöseni a falusi lakosság fogyasztásának megszervezése helyi szövetkezetek alapításával, de nem csupán a fogyasztásra irányul a gazdasági tevékenysége, hanem támogatja az egyéni gazdálkodást a szükséges nyersanyagok és eszközök szervezésével is."(35) A falusi lakosságból ténylegesen csak a középbirtokosokra és módos parasztokra számított, és a hivatalos kormányzat gazdaságpolitikájának