Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

A fenti célok megvalósításán túl esetenként a dolgozó osztályok haladó mozgalmainak tömegbázisát igyekeztek csökkenteni a népházakkal. Pl. a Büdszentmihályi Földművelők Szövetsége székház—népháza felépítésének állami támogatásakor figyelembe vették, hogy a községben a. szociáldemokratáknak már van székházuk és ezzel odavonzzák a szegényeket. Remélték, felépülése majd ellensúlyozza azt.(22) Hasonló cél szolgálatáért támogatta az FM a Polgári Keresztény Gazdasági Egyesület székház—népházát.(23) A népházépítési mozgalom újra indítása a tárgyalt korszakban 1922. május 8-án kezdődött. Az FM ekkor valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének leiratot küldött azzal a céllal, hogy az elődei által félbehagyott népházépítési akciót folytatni kívánja. Ezért kéri, 1923. július l-ig tegyen jelentést arról, „hogy az ilyen kulturális és szociális tevékenység kifejtésére a vezetésére bízott törvényhatóság egyes községeiben (városaiban) megfelelő helyiség áll-e rendelkezésre?... mely községben (r.t. városban) áll népház?" és abban milyen intézmények nyertek elhelyezést? „Ahol jelenleg népház nincs, a földbirtokosok vagy erkölcsi testületek által, e célra megfelelő épület rendelkezésre bocsátatnék-e, és ha igen, milyen feltételek mellett?"(24) Az előző kérdőívekre tett jelentések sajnos nem maradtak fenn. Arról, hogy a népházak szervezése melyik minisztériumhoz tartozzon, a Minisztertanács 1926. november 12-i ülésén döntött. Itt Bethlen István miniszterelnök javaslatára úgy határoztak, hogy a közművelődési népkönyvtárak szervezésével a VKM, míg a népházak ügyével az FM foglalkozzon. Ugyanakkor kimondták: az FM által segélyezett népházakat az iskolánkívüli népművelési előadások számára is rendelkezésre kell bocsátani.(25) Az előzőek gyakorlati érvényre jutását bizonyítja a VKM 1927. L 11-én kelt levele,(26) amelynek mellékleteként 17 hozzá érkezett kultúrházépítési segély iránti kérelmet a következőkkel küldi át az FM-hez: „ . .. mivel a tárcám javára iskolánkívüli népművelési célokra engedélyezett összeget legnagyobb részben népkönyvtárak létesítésére kell fordítanom, s mivel a hasznos beruházási hitelből Nagyméltóságod . . . rendelkezésére bocsátott nagyobb összegből ezen kultúrházak építési költségei is fedezhetők, ezért a kultúrházépítési segélyek fedezésére Nagyméltóságodat vagyok bátor kérni."(27) Arról, hogy az FM e kérésre mit válaszolt, nem tudunk, de közvetve arra következtethetünk, hogy egyetértett a VKM-mel és átvállalta az ahhoz beérkező építési segély iránti kérelmek teljesítését. Ugyanis az