Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban
városok szegény kerületeiben keletkezett népháztípust, amely az 1880-as években a settlement(13) mozgalom nyomán keletkezett. Ezek a szabadoktatási feladatokon túl népjóléti funkciókat is betöltöttek. Az előzőek és a német népotthonok is a londoni Toynbee Hall-t(14) tekintik mintaképüknek. A németek közül a hamburgi Volksheimet(15) említhetjük meg.(16) Hazánkban, jellegében ezekhez közel álló népház Budapesten volt, amely 1911-ben nyílt meg. A millenáris alapból létesítette a főváros. Az ötödik kerületi közjótékonysági egyesület tartotta fenn.(17) A század elején lezajlott népházépítési mozgalmunk, amelynek legfőbb anyagi támogatója és összefogója az FM volt, csak nevében azonos a settlement mozgalom népházaival. A népgondozó káderek mintegy „kitelepülése" a népházakba itt szóba sem került éppen azok hiánya miatt. E népházépítési akció a „gazdálkodással foglalkozók kulturális és szociális helyzetének javítása céljából" jött létre.(18) Ennek során az országban több község kapott népházához támogatást. Szabolcs megyében ilyen például Űjfehértó község népháza, amelyet az FM 1909-ben 10 000 korona államsegéllyel támogatott, s azt 1910-ben adták át rendeltetésének.(19) 2. A népházépítési mozgalom újra indítása és országos szervezői Az ellenforradalmi rendszerben fontos szerep jutott a kultúrpolitikának. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Klebelsbergnek 1929-ben tett kijelentése: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."(20) A korszakon végigvonuló, lényegében azonos kultúrpolitikai törekvések tartalmát a neonacionalizmusban, a keresztény nemzeti gondolatban, a kultúrfölény megvalósításában, a szocializmus, a forradalom-, az internacionalizmus eszméje elleni harcban foglalhatjuk össze. „A nemzet csak úgy egész, ha organizmusának minden szerve megkapja a neki megfelelő műveltséget" — vallotta Kornis Gyula, a rendszer egyik legismertebb kultúrpolitikusa és kultúrfilozófusa.(21) A fenti célok megvalósításához ki kellett alakítani a megfelelő intézményeket. E program keretében valósult meg a népházépítési akció, amelynek feladata, a falusi nép számára kijelölt általános és szakmai ismeretanyag közvetítésének szolgálata volt. Ez az intézmény egyrészt a falusi szegényparasztságért, másrészt a középréteghez tartozó kisgazdákért szerveződött, ugyanis az ellenforradalmi rendszer egyik fontos politikai célja volt ez utóbbiak megnyerése a nagytőke és nagybirtok hatalmának konszolidálásához, tömegbázisuk szélesítéséhez.