Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

HEBENY ZOLTÁN: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868—1900 között A magyarországi kultúrtörténeti szakirodalmak tanulmányozása köz­ben több alkalommal találkozunk olyan statisztikai adatokkal, amelyek a lakosság rendszeres, szervezett keretek között történő oktatását, művelt­ségi színvonalának emelkedését mutatják be. Ezek a szakirodalmak azon­ban tájékoztatnak bennünket arról is, hogy a lakosság bizonyos hányada a kultúrától távol, teljes műveletlenségben élte le életét. Földes Ferenc nevezetes munkája(l) nyomán megtudhatjuk, hogy a tankötelezettség bevezetése után több mint 60 évvel hazánkban, a 6 éven felüli lakosság közel egytizede nem rendelkezett a műveltség megszerzé­sének legalapvetőbb feltételével, az írás és az olvasás ismeretével. Meg­döbbentő adatok tárulnak elénk megyénk, Szabolcs megye vonatkozásá­ban. A közölt statisztika (1. számú melléklet) alapján megállapítható, hogy Szabolcs és Ung megyében átlagosan 20,0 százalék, Szatmár—Ugo­csa—Bereg megyékben pedig 17,7 százalék az írástudatlanok aránya. Az említett megyék közül Szabolcs megye állt az első helyen az írástudat­lanok listáján 1930-ban. Az írástudatlanok területi eloszlásából kitűnik, hogy a külterületi lakosság körében nagyobb mértékű volt az analfabé­tizmus, mint a belterületen élők között. Pl. a ligetaljai járásban a kül­területen élők 34,6 százaléka, a nyírbaktaiban 37,7 százaléka, a fehér­gyarmatiban pedig 38,4 százaléka nem tudott írni és olvasni. Ezek a té­nyek késztettek arra, hogy figyelmünket az írás és olvasás elsajátításá­nak korabeli szervezeti formájára, az elemi iskolára irányítsuk. Előzetes tájékozódás után arra a feltételezésre jutottunk, hogy a nagyfokú írástudatlanság oka a korabeli iskoláztatás nem kielégítő vol­tában keresendő. Figyelmünket ezért a beiskolázás mértékére, a tankö­telezettség végrehajtásának akadályaira fordítottuk, majd az elemi is­kolák belső életét és a tanítók helyzetét tettük vizsgálatunk tárgyává. A fenti részterületek közül ehelyütt a beiskolázás mértékét, a tankötele­zettség helyzetét vizsgáljuk. A tankötelezettség alakulásának rövid története A nép szélesebb tömegeinek iskoláztatása már évszázadok óta fog­lalkoztatta a magyar közvéleményt. Az alulról, a nép köreiből kiinduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom