Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

Az átalakítási munkákat városi szegődményes mesteremberek és napszámosok végezték el a legegyszerűbb és csak a legszükségesebb beruházással, ideiglenes szükségletek kielégítésére,(2) A járványkórház egy barakkjának alaprajzvázlata Kórház-terem 20 ágy Orvosi Ápolónő szoba szoba Kórház-terem 20 ágy Mosdó Előszoba Mosdó Klozet Klozet A járványkórház mellé, a Tokaji úttól a Hősök temetőjéig húzódó városi területen, a vasúti teherpályaudvar mellett 1914. év végére újabb kórházi barakkok épültek fel. Az összesen 50 barakkból 42 készült betegek elhelyezésére — ezekből 8 a fertőző betegek részére. Készült még műtő- és felvételi épület, betegvárószoba, lakószoba, gazdasági iroda, őrségi épület, raktár, főző- és mosókonyha. Ezeken kívül építettek még faés szénkamrákat, tűzoltószertárat, égetőkemencét és szennyvízderítő berendezést, motoros szivattyúval ellátott fúrott kutat. Minden barakkot csatornáztak, vízvezetékkel, villanyvilágítással láttak el. Minden kórteremhez mosdó, klozet, ápolónőszoba tartozott, minden helyiség fűthető volt. A fertőző betegek barakkjai még külön fürdőszobákkal is el voltak látva. A beutalt betegeket az orvosi vizsgálat után „osztályozták": megborotválták, lenyírták, levetkőztették, megfürdették, végül tiszta ruhában megfigyelő épületben helyezték el őket. A fertőzőgyanusakat rögtön fertőző-barakkokba vitték, fertőtlenítésüket a legnagyobb elővigyázattal elvégezték. A kórház egész területét körülkerítették, területére az állomásról külön vasúti vágányt vezettek be. A kórházban 1915. januárjában már 23 orvos, 160 ápolónő és 200 kiszolgáló férfialkalmazott volt, ezek 2700 beteget láttak el.(3) A hadműveletek megindulása után néhány héttel már a legsúlyosabb fertőző betegség, az ázsiai kolera jelentkezett. Ez az északi harctérről szivárgott be részint az onnan érkező katonák, részint azon polgári személyek közvetítésével, akik kárpátaljai vagy galíciai területen lévő hozzátartozóikat látogatták meg. A koleraveszély jelentkezéséről Sza-