Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

bölcs vármegye alispánja K. 26 350/1914. számú leiratában értesítette Nyíregyháza polgármesterét — „Munkácson kilenc koleragyanus megbetegedés fordult elő" —, ezért a polgármester 1914. szeptember 17-én utasította a városi ügyvezető orvost és a rendőrfőkapitányt, hogy a vasútállomásra érkező utasokat fokozott figyelemmel kísérjék, és koleragyanú esetén az illető egyéneket és kísérőiket haladéktalanul különítsék el. Ugyanekkor a polgármester a város orvosát arra is kötelezi, hogy koleraveszély esetében foganatosítandó óvóintézkedésekre javaslatot tegyen.(4) A biztonsági intézkedések ellenére 1944. december végéig 65 kolerás került Nyíregyházára a járványkórházba, közülük 45 volt nyíregyházi — 40 katona és 5 polgári lakos.(5) A Nyíregyházán állandósult koleraveszélyről értesülhetünk a polgármester 1915. augusztus 6-án kelt K. 18 675/1915. számú határozatából is. Ebből kiderül, hogy a munkácsi polgármester arról értesítette a nyíregyházi hatóságokat, hogy Munkácsról három kolerafertőzött — Krón Farkas, Guttmann Zsigmond és Coltin Miksa — érkezik vonaton Nyíregyházára. A nevezetteket a főkapitány 5 napon keresztül az orvosi hivatalba állítsa elő, és ott minden alkalommal ellenőrizzék egészségi állapotukat. Különben 1915-ben ázsiai kolerában a városban 189 megbetegedés volt, a betegek közül hatvanhatan haltak meg.(6) 1916-ban Szabolcs alispánja figyelmeztette a járási főszolgabírakat és Nyíregyháza polgármesterét, hogy a szomszédos törvényhatóságok területén újabb koleragyanus megbetegedések fordultak elő, ezért az elsőfokú hatóságok a kiadott intézkedéseket a legszigorúbban hajtsák végre, ugyanis „a háború miatt ez a veszedelem (a kolera) még sokkal inkább fenyeget bennünket, mint békeidőben." A kolera fellépésére a nyári és őszi idő a legkedvezőbb. 1917-ben azonban az alispán már azt tudja jelenteni, hogy ebben az évben ázsiai kolera Magyarországon nem fordult elő.(7) A barakk-kórházban elhunytakat, akár háborús sérülés, akár járványos betegség volt a halál oka, már 1914-től kezdve a kórház déli kerítése mellett, a mai Hősök temetőjében temették el. A temető hivatalos működésbe helyezésére Szabolcs főispánjának 1916. augusztus 10-én kelt kezdeményezésére Nyíregyháza város képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy „a kórház mellett már meglévő temetőnek egy hold 1324 négyszögölnyi területét, valamint a Hősök temetőjének kibővítéséhez esetleg még szükséges ... összesen 5 hold 884 négyszögölnyi területet a Nyíregyházán eltemetett és eltemetendő hősök temetője céljára átengedi . . ."(8)