Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)
" 20-100 100-1000 10 "°;" él Átlag kisebb tobb kh terjedelmű területen Árpa Szabolcs és Ung megye 6,4 6,9 7,3 7,8 7,1 Magyarország 7,0 7,2 8,1 9,1 7,6 Alföld 7,2 7,1 7,9 9,1 7,6 Szemes tengeri Szabolcs és Ung megye 5,9 8,0 8,2 8,1 7,2 Magyarország 7,0 7,8 8,4 9,3 7,7 Alföld 5,7 7,1 7,4 7,8 6,5 Burgonya Szabolcs és Ung megye 32,2 40,4 40,5 45,7 37,4 Magyarország 34,4 40,9 44,8 52,3 38,9 Alföld 26,0 34,1 37,7 41,0 31,4 Cukorrépa Szabolcs és Ung megye 76,8 78,3 91,3 115,8 99,9 Magyarország 96,6 100,7 110,0 119,1 113,5 Alföld 79,3 90,1 103,1 112,8 105,6 A statisztikai kimutatásból kitűnik, hogy Szabolcs megyében a búza kivételével minden termék átlagtermése kevesebb volt az országosnál. A rozs, tengeri és burgonyatermelésben azonban megelőzte az alföldi átlagot. Ha a holdankénti terméshozamokat hektáronkénti termésátlagra átszámítjuk, és összevetjük az 1894. évi terméseredményekkel, akkor az látható, hogy a kukoricán kívül minden termékből kevesebb volt a termelési átlag 1930-ban, mint 1894-ben. Csupán a jelzett két év termelési eredményeinek az összevetése — még ha átlagos időjárást feltételezünk is — nem adhat ugyan pontos eligazítást a hektáronkénti, illetve holdankénti átlagtermésről és a termelési eredmény változásáról, azt azonban ezek az adatok is igazolják, történetíróink országos megállapításaival megegyezően, hogy a mezőgazdasági termelési eredmények az első világháború előttihez viszonyítva lényegében Szabolcs megyében sem változtak.^)
