Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)

A nagyobb gazdaságok termésátlagai ugyan minden terméknél meg­haladták a kisgazdaságok termésátlagát, a kis eltérések azonban a nagy­gazdaságok termelési eljárásainak elmaradottságát is jelzik. A nagygaz­daságok termelési eredményeinek javulását az egyik földművelésügyi mi­niszteri rendelet az intenzívebb gazdálkodási módszerrel, a műtrágya­felhasználással hozta összefüggésbe, amelynek alkalmazására a kisgazda­ságok kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt nem voltak képesek.(47) Más források azonban arra is rámutatnak, hogy a földbirtokosok az Alföldön 1911-ben 1 kh-ra csupán 5,4 kg szuperfoszfátot juttattak, és az országos átlag még 1925-ben is 8,8 kg volt.(48) 1925-től 1928-ig az 1 kh-ra eső mű­trágyafogyasztás több mint kétszeresére emelkedett, 1 kh-ra 20 kg ju­tott.(49) Ügy gondoljuk azonban, joggal volt a mezőgazdasági szakembe­rek véleménye az, hogy „még mindig csak ott vagyunk, ahol 20—25 esz­tendővel ezelőtt voltunk."(50) Az 1920-as évek közepén a mezőgazdasági technika fejletlenségét, némi fejlődését országosan és Szabolcs megyében is az 1920-as évek kö­zepétől leginkább mutatja a mezőgazdasági gépek száma és azok növe­kedése. A gépesítettség fokozódása mellett a bemutatásra kerülő statisz­tikai adatok arra is rávilágítanak, hogy Szabolcs megye mezőgazdaságá­nak gépellátottsága és a gépek kihasználása több fő mutatónál elmaradt az országos és a tájegységek mögött is. A gőzcséplőgépben kifejezett cséplőgépek száma Magyarországon 1895-ben 8318, és 1925-ben pedig 17 511 volt. Cséplőgépből 10 000 holdra esett 1925-ben általában gőz­cséplőgépre átszámítva Szabolcs és Ung megyében 29, az Alföldön 28, az északi dombos vidéken 38, a Dunántúlon 44, és országosan 35. Az alföldi átlagnál Szabolcs megye cséplőgép-ellátottsága valamivel jobb volt ugyan, de a Dunántúlhoz, Észak-Magyarországhoz és az orszá­gos átlaghoz viszonyítva messze elmaradt. A szántógép-szerelvények száma Magyarországon 1914-ben, a triano­ni területen belül 245 szerelvény volt, ez a szám 1925 végére 549-re emelkedett. A szántógép-szerelvények a 100 kh-on felüli gazdaságokban 1925-ben: 100 000 kh szántóföldre esett gép Egy gépre esett szántóföld kh Szabolcs és Ung megye 4 5 6 7 6 26 290 21 136 17 328 17 378 17 388 Alföld Északi dombos vidék Dunántúl Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom