Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

legalábbis nagyobb részt a statisztikai szemlélet és módszer határozta meg. Az ide tartozó munkák legtöbbje elsősorban a honismertető művekkel tart közeli rokonságot, karakterüket azonban döntően mégis a statisztikai módszer alkalmazása határozza meg. Nyugat-Európában ilyenek a XVII., nálunk a XVIII. század végétől állnak rendelkezésre. A magyar statisztikai irodalom nevezetes darabjainak számbavételét Martin Schwartner Statistik des Königreichs Ungern. Ein Versuch (A Magyar Királyság statisztikája. Egy kísérlet) című Pesten 1798-ban megjelent művével kezdhetjük. Schwartner (1759—1823.) a pesti egyetemen volt az oklevéltan és a címertan tanára. Mint statisztikus a német statisztika leíró módszerét követte és ezt az angol politikai aritmetika kutató irányzatával ötvözte. Művében, mely a kor kiváló alkotása, az ország földrajzi fekvését, határait, nagyságát, földjét, hegyeit, vizeit, éghajlatát, népességét, a népsűrűséget, a népesség nyelvek, felekezetek szerinti megoszlását írja le. Részletesen szól a római katolikus, görög katolikus, görögkeleti, evangélikus klérusról, iskolai tisztviselőkről, tanárokról, nemesekről, kereskedőkről, gyárosokról, kézművesekről, parasztokról, koldusokról. Ismerteti az állatállományt, az ásványi kincseket, a növénytermelést, a kézművesipart, a gyárakat, manufaktúrákat, a kereskedelmet, a súly- és mértékrendszert, kivitelt és behozatalt. A továbbiakban az ország politikai berendezkedéséről, az iskolákról és a művelődés intézményeiről, valamint a rendőrségről szól. 1809-ből és 1811-ből a jeles műnek kétkötetes javított, bővített kiadása áll rendelkezésre. Lényegében hasonló szempontok és módszer alapján szól az országról Michael Horváth Statistica Regni Hungáriáé et partium eidem adnexarum (A Magyar Királyság és a kapcsolt részek statisztikája) című Pozsonyban 1802-ben megjelent munkája. Itt érdemel említést Johann Andreas Demian Darstellung der Oesterreichischen Monarchie nach den neuesten statistischen Beziehungen (Az Osztrák Monarcha ábrázolása a legújabb statisztikai összefüggések szerint) című négykötetes műve (I—IV. Wien, 1804—1807.) is. A szerző pozsonyi születésű volt, s amikor megírta munkáját, a harmadik kötetet Magyarországnak szentelte. A hazai statisztikai irodalom Schwartner után legnagyobb alakja Magda Pál (1770—1841). Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográphiai leírása (Pest, 1819.) című hírneves kötetében az ország összefoglaló ismertetésén kívül a megyékről és az egyéb kerületekről is részletesen szól. Munkáját Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn címmel 1832-ben Lipcsében német nyelven is kiadták. Itt szólhatunk Ludovicus Nagy Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum (Nemes